De mit is csináljunk a természetben? - Évszakok szerint

Tavasz

Tavasz az természet újjáéledésének időszaka, rügyeznek, majd virágzanak a fák, kisállatok születnek, a szívünk is kivirágzik. A legtöbb ember valóban érzi, hogy teste felpezsdül, hiszen szervezetünk hormonálisan is reagál a tavaszra, minden és mindenki zsong :). Itt az idő, hogy méregtelenítsük szervezetünket. Ezt már olyan sokszor és sok helyen hallottuk, most vegyünk erőt magunkon és tartsunk legalább egy 1 napos gyümölcsnapot. Ha nem bírjuk ki meleg étel nélkül, akkor együnk párolt zöldséget, a lényeg az, hogy csak zöldség és gyümölcs szerepeljen étlapunkon azon az 1 napon.

Zalaegerszeg, Azáleás völgy

Mit csinálhatunk tavasszal a természetben:

• túrázás
• piknik
• madárles
• kertészkedés
• biciklizés (ha nincs bringánk,ez ne tartson vissza, számos helyen lehet kölcsönözni, és nem is drága)
• otthon: ültessük át cserepes növényeinket, tegyünk friss virágot egy vázába

Nyár

Nyáron kezdik hozni gyümölcseiket, terméseiket a fák, bokrok, zöldségek. Használjuk ezt ki, együnk annyi finom szezonális gyümölcsöt és zöldséget amennyi csak belénk fér. Testünk hálás lesz érte!
Legyünk sokat vízparton, erdőben, élvezzük a napsütést és a meleget.
Ha elkap minket egy eső, és nincs nálunk ernyő, ne fussunk menedéket keresni, hagyjuk, hogy eső eláztasson, élvezzük és érezzük az esőt, mintha megint gyerekek volnánk... lépjünk ki a komfortzónánkból, önként és dalolva :)

Mit csinálhatunk nyáron a természetben:

• kiránduljunk amikor csak tudunk, használjuk ki a jó időt. Fedezzük fel Magyarország vagy legalább a környékünk szépségeit!
• strandoljunk, vízibiciklizzünk - ezt tényleg nem tehetjük máskor
• napozzunk - persze csak módjával, leégni nem szabad
• vízitúrázzunk
• egyéb szabadtéri sportok (pl.: strandröplabda - miért ne? Nem kell hozzá különösebb erőnlét sem)
• sétálgassunk mezítláb füvön, így "földeljük" magunkat
• menjünk nyaralni, és fedezzük fel a környéket, ahova mentünk
• otthon: tegyük ki az erkélyre/udvarra azokat a növényeket, amik szeretnek kint lenni (pl.: hibiszkusz, kaktuszok, pálmák). Készítsünk madárfürdetőt cserépalátétből és gyönyörködjünk az oda érkező madarakban.

Ősz

Sokak szerint ősszel a leggyönyörűbb az erdő. Menjünk hát ki, szívjuk magunkba az ősz színeit és illatait, szedjünk gesztenyét és makkot, amit otthon asztaldísznek használva mindig eszünkbe jut majd a hely, ahonnan hazavittük.

Őszi kinti tevékenységek:

• Még mindig mehetünk túrázni, kirándulni, bármilyen csábító az otthon melege, azért ne lustálkodjunk mindig otthon
• menjünk szüretelni
• fotózzunk
• készítsünk az ősz terményeiből asztaldíszt (makk, gesztenye, lehullott falevelek, sütőtök, csipkebogyó, toboz)

Tél

Télen az ember sokszor semmi másra nem vágyik mint, hogy otthon legyen, olvasgasson, meleg teát igyon. Azt mondják a természet ilyenkor alszik, ám ez az álom nem azt jelenti, hogy nem történik  odakint semmi. A frissen esett hóban rohangálás nem csak gyerekeknek való, a játékos kedvű felnőttek is csatlakozhatnak, sőt vigyétek a kutyát is :)

Téli kinti tevékenységek:

• tegyünk ki magokat a kismadaraknak
• korcsolyázzunk, síeljünk (ha még nem próbáltuk, itt az ideje)
• lessünk mókust, őzet: a havas tájon könnyebb meglátni őket
• hógolyózzunk, építsünk hóembert
• enyhébb napokon menjünk ki egy közeli erdőbe, rétre és töltsük fel "napelemeinket"
• otthon: neveljünk az ablakban fűszernövényeket, mind a látvány, mind a felhasználás  sok örömet fog okozni.

 

Igazából az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat, bármit is csinálunk. Próbáljunk minden nap egy kicsit kint lenni, amit még időbeosztásunkba be tudunk tenni. Ne feledjük, hogy amit nagyon akarunk, arra mindig van idő, és ne gondoljuk hogy ez elvesztegetett idő, hiszen sokszorosan megtérül. Testi-lelki feszültségek feloldódása és pozitív energiákkal való feltöltődés lesz a jutalmunk!

A fenyőfa

Fenyők mindenhol élnek a földön, legnagyobb számban, persze az északi vidékeken, de a sivatagban is élnek bizonyos fenyőfajok. Kb. 500 fenyőfaj létezik a világon. Nálunk a legismertebbek:

• erdei fenyő (vagy hosszútűs fenyő, a fenyő nemzetség legelterjedtebb faja: Spanyolországtól Kelet-Szibériáig több mint egymillió km²-en nő)
• lucfenyő (a közönséges luc Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fenyőfajtája, Észak-Európában, az Alpokban és a Kárpátokban őshonos) Létezik még szürke és szerb luc is.
• ezüstfenyő (Észak-amerikai fenyőfaj, így alapvetően a Sziklás-hegységben őshonos, tűlevelei rendkívül szúrósak)
• Nordmann-jegenyefenyő (ami nem Normandiáról kapta a nevét, hanem egy finn botanikusról, és a Kaukázusból származik)

Lake Tahoe, Kalifornia/Nevada, USA

Az óriás mammutfenyő a földön élő legnagyobb testtömegű élőlények közé tartozik. A legöregebb, ismert példány 3200 éves; törzsének átmérője 8,85 méter, magassága 93,6 méter, becsült tömege mintegy 1000 tonna. Természetes élőhelyét Kalifornia állam hegyvidékein találjuk, ahol minden vadon élő állománya védett. Legnagyobb és legsűrűbb populációja a Sequoia Nemzeti Parkban, a Kings Canyonban nő. Itt számos, nyolcvan méternél magasabb, a hat méterhez közeli törzsátmérőjű példánya látható.



Mammutfenyők, Redwood Nemzeti Park, Kalifornia, USA

Még egy gyógynövény is tartozik a fenyők közé, ez pedig a sokak által ismert Ginkgo Biloba, azaz páfrányfenyő. Ez egy igazán ősi növény, legkorábbi levélkövületei 270 millió évre (perm időszak) nyúlnak vissza.

Ginkgo Biloba

A fenyő ágait használhatjuk koszorú készítésre, tobozait rengetegféle módon felhasználhatjuk lakásunk díszítésére.

A fenyő olaja kedvelt aromterápiás illat. Nem csak Karácsony idején használjatjuk, hiszen a téli időszakban kiválóan fertőtleníti a helységek levegőjét, nem is beszélve finom illatáról. (Figyelem, csak 100% valódi olajat vásároljunk, a szintetikus olajak többet ártanak mint használnak, nézzük a címkét!)

A tündérek azt üzenik, hogy a fák nem bánják, ha kivágjuk őket karácsonyfának, hiszen sok örömet hoz az életünkbe. Annyit kérnek csupán, hogy az ünnepek után ne a kukában végezze a fánk, hanem legyen újrahasznosítva, mondjuk tüzelőanyagként.

Persze legjobb ha élő, földlabdás fácskát vásárolunk, és utána elültetjük egy olyan helyen, ahol szépen tud feljődni. Az élő fának azonban több szükséglete van, mint egy kivágottnak (ami szintén nem halott!), gondoljuk végig, hogy meg tudjuk-e adni neki amire szüksége van:

• Némi öntözés
• Párásítás - főleg panellakásokban nagyon száraz a levegő, ettől a fánk szenvedni fog. Permetezzük naponta tiszta vízzel.
• Vigyázzunk az ágaira - ne tegyünk rá nehéz díszeket és ne csavarjuk rá csillagszórót.
• Amint lehet szedjük le a díszeket és tegyük ki fánkat az erkélyre, teraszra, hiszen a fenyő jobban szeret hidegben lenni. Kevés locsolást igényel az elültetésig.
• Tavasszal pedig ültessük el egy megfelelő, napos helyre.

Bánjunk fánkkal szeretettel, még akkor is ha kivágott, hiszen az életét adta értünk. A feng-shui szerint is az a tárgy, ami vonzza a tekintetünket, sok csi-t teremt, ezért ha lehetőségünk van, tegyük olyan helyre a karácsonyfát, aminek rezgését emelni szeretnénk.



Fenyő a sivatagban



Uluru - az ausztrál őslakók szent hegye

Az egykori fehér kutatók ugyan Ayers Rock-nak keresztelték el Ausztália legnagyobb monolitját, napjainkban azonban ismét az őslakók által adott eredeti nevén, Uluruként ismert. Uluru éppen Ausztrália közepén fekszik, mint valami hatalmas szív. Kiemelkedő kultikus jelentőségével az őslakók kultúrájának is a középpontjában áll. Késő délután a lenyugvó nap fényében újabb és újabb színeket ragyogtat fel az Uluru, a vérvöröstől a fénylő narancssárgán át a legmélyebb bíborig. Bár ezen a félsivatagos területen elég ritka az eső, nedves időben az Uluru színe ezüstszürke, amelyen a fekete csíkokat a víz folyása nyomát kialakuló algacsíkok alkotják.

Az Uluru Ausztrália egyik legismertebb nemzeti jelképe, a Világörökség része. A homokkő sziklatömb 348 m magasan emelkedik a tengerszint fölé és legnagyobb része a talajszint alatt van, kerülete 9.4 km. Ha alaposabban megfigyeljük a sziklát, megcsodálhatjuk felszínének formagazdagságát, az eső és a szél munkájának évezredes nyomait.
A látogatót először az döbbenti meg a már 100 km-ről látható sziklában, hogy milyen váratlan hirtelenséggel emelkedik ki a síkságból, azután pedig hatalmas tömege képeszti el.

Napkelte az Uluru-nál

Manapság túrákat szerveznek, fel lehet mászni a hegyre. Azonban az aboriginek (Ausztrália őslakói) mélységesen elítélik ezt, hiszen ez az ő szent hegyük, hogy is lehet mászkálni egy szent hegyen? Ennek ellenére nem tilos felmenni, persze szervezett túra keretében, és jó állóképesség is szükséges. Ennek ellenére az őslakók arra kérik a turistákat, hogy tartsák tiszteletben hitüket, és ne menjen fel a rá.
Van néhány olyan hely a hegy körül, amit az aboriginek  szertartásokra használnak, ezeknél tilos fényképezni a túristák számára. Ezek a területek a nemekkel kapcsolatos szertartások, bevatások helyszínei, ahová az ellenkező nemű törzsbeliek sem léphetnek be.

Az Uluru segíthet a 2. (szakrális) csakrához kapcsolódó problémákban (pl.: nemiség megélése, párkapcsolati problémák, alkotókészség, odaadás, fizikai vágyak, függőségek). Meditációban utazz el ide, feküdj rá a hegyre (meditációban szabad :)) vagy ülj le a tövében, és kérd a hegy szellemét, hogy tisztítsa meg szakrális csakrádat és segítsen, hogy újra megfelelően működjön. Segítségével újra gyorsabban fog forogni csakrád, megtisztul és egészségesen működik tovább.

De mit is csinájunk a természetben? - Túrázás

Cuha-völgy

Nincs is nagyszerűbb érzés, mint amikor az egész heti nyüzsgés, kapkodás és rohanás után kiszakadhat az ember fia/lánya a városból és kint lehet kicsit a természet lágy ölén. Mikor beszívhatod a friss levegőt, lábad érinti a talajt (és nem az aszfaltot), hallhatod a madarak csicsergését és azt ahogy a szél a fák lombját fújja... Tavasszal a virágok őrjítő, bódító illata árad be az orrodon, ősszel pedig az avar markáns illata. Nyáron együtt izzadsz a fákkal, télen pedig egészséges pirosra fagy az arcod a hidegben, ami szinte arcul csap :)

Szalajka-völgy

Ha még kezdő vagy, akkor most megosztanék veled néhány gondolatot, hogy hogyan készülj a túrázásra:

1. Nem kell mindjárt 50 km-es teljesítménytúrára indulni, elég ha végiggondolod, hogy a közelben melyik erőbe mehetnél ki. Fél óra busszal vagy autóval, ennél messzebb nem is kell menni, biztos, hogy feléd is van ilyen távra valami kis erdőcske.
2. Ha nem ismered a terepet, vigyél magaddal térképet vagy GPS-t. Turistatérképet könyvesboltokban lehet kapni. A GPS-re legjobb ha turistatérkép van feltöltve, számos ingyenes program van az interneten. Fontos, hogy biztonságban érezd magad kint, ne kelljen azon aggódni, hogy eltévedsz, mobiltelefont sem mindig tudod használni az erőben, sok helyen nincs térerő.
3. Mindenképp vigyél magaddal innivalót, legjobb a víz. A cukros üdítőktől csak még szomjasabb leszel. Télen a meleg tea termoszban, nyáron kicsit megfagyasztott víz (tovább maradt hideg) kiváló választás.
4. Ha 1-2 óránál több időt tervezel kint tölteni, vigyél magaddal néhány szendvicset, hidd el nem bánod meg :) Rövidebb időre is vihetsz némi banánt, nápolyit, egyéb nassolni valót, mert olyan jó valami szép helyen megpihenve azt megenni.
5. Ha kora tavasz, ősz vagy tél van, öltözz rétegesen. Ősszel és kora tavasszal előfordulhat, hogy felmész egy hegyre, kimelegszel és le kell venni 1-2 réteget, télen viszont fontos, hogy meleg maradjon a tested közelében. Legalul mindig pamut vagy más természetes anyagból készült ruhanemű legyen, a műszáltól csak feleslegesen izzadsz. Ez érvényes a zoknira is.
6. Vedd elő a legkényelmesebb cipőd, ez lehet egy edzőcipő is. Ha szokásoddá válik a túrázás, úgyis venni fogsz egy túracipőt. Ősszel-télen nem árt, ha vízhatlan a lábbeli. A papucsot  és egyéb városi lábbelit viszont nyáron sem ajánlanám, könnyű elesni benne a gyökereken, sziklákon,  plusz valami felsértheti a lábad.
7. Kívül olyan ruha legyen rajtad, amit nem sajnálsz ha sáros lesz vagy netán kiszakad. Előfordulhat, hogy beleakadsz egy ágba, ne kelljen mindent azért kerülgetni, mert a legjobb kabátodban vagy.
8. Ha van fényképeződ vidd magaddal, csodás képeket csinálhatsz kint!

És ha mindez megvan, akkor hajrá! Legjobb ha megtervezed nagyjából, hogy merre mész majd, de az se baj ha nem. Menj ameddig jól esik, majd pihenj kicsit, élvezd a csendet, a fák szépségét, a kilátást a hegy tetejéről, az égen kúszó felhőket, a változatos erdei gombák látványát, a szántóföldeken növekvő haszonnövények tengerét, a kis elrohanó mókusokat, gyíkokat, gyönyörű virágokat, döngicsélő rovarokat! 

 

 

A Holt-tenger

A sivatag közepén elterülő Holt-tenger, miként a neve is sugallja, különös, hátborzongatóan élettelen vidék, amely már a Bibliában is a spirituális pusztaság jelképeként szerepelt. Valójában nem más, mint egy lefolyástalan sós tó, kb. 400 m-rel a tengerszint alatt, egy olyan vidéken, ahol a hőmérséklet nyaranta jócskán meghaladja a 40 °C-ot. Ebben a rendkívül sós vízben csupán néhány baktérium és különleges körülményekhez alkalmazkodott növényfaj képes életben maradni. A páratartalom és a tavat tápláló folyókból érkező víz változó mennyisége következtében a vízszint akár 60 cm-rel is emelkedik, illetve apad. Ennek eredményeként a só leülepszik, dombok és oszlopok hullámzó tájképét alakítva ki.

A bibliai Szodoma és Gomorra városa a hiedelem szerint a tó déli  partján állt; a kopár, sóval borított vidék létrejöttét a két város pusztulásának számlájára írják. Isten, mivel nem kívánta megbüntetni Lótot és családját, Szodoma egyedüli erényes lakóit, megengedte nekik, hogy elmeneküljenek a városból - azon feltétellel, gogy útközben egyetlenegyszer sem nézhetnek hátra. Lót felesége azonban lopva hátrapillantott, és azon nyomban sóbálvánnyá változott.

A Holt-tenger közvetett módon egy modernebb ideológiának is ihletőjévé vált. Itt, a tó közelében húzódó barlangokban bukkantak rá a Holt-tengeri tekercsek néven ismert ősi héber és arab nyelvű kéziratokra. Egyesek szerint az esszénusok művei, ezé a kb. 2000 esztendővel ezelőtt virágzott vallási szektáé. Napjainkban az esszénusok iránt megnyilvánuló érdeklődés részben abból ered, amely szerint ezek az emberek teljes harmóniában éltek a természettel, és eljutottak annak felismeréséig, hogy a Földön létező valamennyi élet egyetlen szent egységet alkot.

Giant's Causeway - Óriások útja

Az Óriások útja (angolul: Giant's Causeway) egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban. Ez Észak-Írország első számú turista látványossága  1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri. Kialakulásuk a vulkáni láva kihűlésének és a tenger közelségének köszönhető.

A legenda szerint egykor az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill) utat épített magának tengerparti,  az atlanti vizeken át esküdt ellensége, a skót Benandonner Hebridákon fekvő erődjéig. Százával szedte össze a hosszú kőcölöpöket, sorjában leverte őket a tengerfenékbe, aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Benandonner ellen. De a ravasz skót óriás megelőzte, maga ment át szigetéről, Staffáról Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csak a kisfia. Benandonner megrettent, a gyermek méretétől, gondolván, mekkora lehet az apa. Ezért aztán ijedtében elmenekült. Amikor kiért a tengerre, felszaggatta maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta… Egyébként ez a természeti jelenség a másik parton Skóciában is létezik, ami csupán 21 km-re van innen.

Az ilyen bazaltoszlopokkal rendelkező helyen a föld energiái jobban érezhetőek. Ugyanis ezek az oszlopok akár 100 m-es mélységbe is lenyúlnak a föld felszíne alá. Érdemes kicsit leülni és megpihenni, magunkba fogadni Földanya erőit.
Hasonló képződmények Magyarországon is vannak Badacsonyban, és a Karancson Salgótarján közelében.

Grand Prismatic Spring - a Yellowstone szeme

Amerika legnagyobb hőforrása - mely a világon a harmadik legnagyobb - a Grand Prismatic Spring (magyarul kb.: nagy prizmaszerű forrás). A Yellowstone Nemzeti Parkban található hatalmas forrás, egy 91 méter átmérőjű, 50 méter mély üreg, amelyből 70 fokos víz tör fel. Változatos színvilága a thermofil baktériumoknak köszönhető, amelyek az őszi és tavaszi idényben mások, így a tó is folyton változtatja a színét. A szivárványos színben pompázó tóban hol narancsos-vöröses árnyalatok dominálnak, hol a smaragdzöld, vagy a türkiz.

A természeti képződmény üzenete számunkra pontosan a tiszta szem. Gondoljuk végig mennyire hagyjuk látásunkat befolyásolni a napi dolgok által, és mennyire látunk tisztán a saját életünkben. Megpróbálunk vajon mi is így felülemelkedni és kívülről tekinteni a történésekre? Vagy hagyjuk magunkat sodortatni az árral, amit a napi gondok hoznak...?
Most állj meg egy kicsit, és tekints magadra egy külső szemlélő szemével, így másik perspektívából tudsz életedre, vagy egy adott eseményre tekinteni. Ugye mennyivel másképp látod a dolgot? Netán új felismeréseid is vannak? Próbáld ezt szokásoddá tenni, és minél többször sikerül, annál közelebb kerülsz  saját "középpontodhoz", tisztánlátásodhoz.

Externsteine - a germán szentély

Németország északi erdőségeiben bámulatos sziklapillérek emelkednek a magasba. A sziklák barlangokat, szentélyeket rejtenek, ez a germán Stonehenge.
A Teutoburgi-erdő mélyén öt hatalmas, harminc méteres mészkőpillér tornyosul. A látvány valóban megrendítően látomásszerű, öt viharvert, bizarr formájú, barlangokkal, járatokkal és titkos kamrákkal teli homokkő szikla tornyosul előttük, 30 m magasra nyúlva a fák között.

A varázst fokozza a tündérmesékbe illő környezet, amely akár egy gyerekkönyv illusztrációja is lehetne. Mivel a térség amúgy is tele van ősi szent helyekkel, a sziklaegyüttes erős misztikus és mitologikus asszociációkat ébreszt. A néphagyomány szerint a köveket óriások emelték egyik napról a másikra, majd az ördög felégette őket, groteszk, kifacsarodott formájukat ennek az égő pokolnak a lángjaitól kapták.
Az externsteine-i szentély ősidők óta zarándokhely. Sziklába vájt kamrái és üregei nyugalmat és csendet biztosítanak a szerzetesek és zarándokok áhítatához. A természet egyik energiaközpontja ez, a már az ókorban is szentélynek számító Externsteine. Éppen olyan jelentősége van ennek a helynek a germán mitológiában, mint Stonehenge-nek a brit hagyományokban. A kőkorszakban nomád vadászok, később a germánok is itt tartották pogány szertartásaikat, ezért a hely számos misztikus és mitologikus elemmel ötvöződött.
Nagy Károly frank király és római császár a keresztény hit terjesztése érdekében 772-ben betiltotta a szertartásokat, később a közeli paderborni apátság szerzetesei átvették a helyet. Rövidesen a szerzetesek is itt tartották istentiszteleteiket.

Európában több helyen találtak hasonló célt szolgáló földalatti barlangokat, ugyanilyen falmélyedésekkel, érdekes, faragott arcokkal, padlókörökkel. Az egyik pillér tetejének közelében sziklába vájt kápolna helyezkedik el, ez talán Externsteine legtitokzatosabb helye. Keleti vége egy kör alakú fülkét rejt, amelyben egy pilléroltár található. A templomépítésben teljesen ismeretlen ez a megoldás. Közvetlenül az oltár fölött fél méter átmérőjű, kör alakú ablak van. A kápolnát úgy alakították ki, hogy az erdő felett 6,5 km-es távolságban tiszta kilátás nyílik az égboltra.

Szentély a szikla tetején

A korai szerzetesek gyakran alakítottak át vallási helyeket saját céljaiknak megfelelően, Externsteine is kiváló példa erre. A szentélyben csodálatos relief található, mely Krisztust ábrázolja. A relief alsó részén azonban a pogány Irminsul, a Világoszlop látható, amely az univerzumot tartotta, és a legfőbb égi istenség kultuszára utal. Mindez azt szimbolizálja, mintha a régi vallás behódolt volna az újnak. A faragvány alján a Világkígyó tekergőzik, azt a pontot jelölheti, ahol a Föld energiái kiáramlanak. Ezek az energiák csak azokra hatnak, akik belépnek a szentélybe, a sziklabarlangokba, üregekbe.

Externsteine szentélye a földi energiák gyűjtőhelye, évszázadokon átnyúló története bizonyítja vallásaink sokszínűségét. Mégis, bármilyen korba lépünk, bármilyen vallásban hiszünk, őseink szent helye marad, ahol leginkább a természet ereje érint meg.

(forrás: ezotop.hu)

Az egyik sziklamélyedést, valószínűleg beavatási helynek használták. Mondhatom, hogy hátborzongató..

Beavatási hely - én belefeküdtem :)

A helyet valóban tündérmesébe illő erdő veszi körül, és az egésznek valami egészen fantasztikus hangulata van, belengi a misztikum levegője. Ahogy mész az erdőben, majd kilépsz onnan szinte mellbe vág a látvány. Ha erre jársz ne hagyd ki a látnivalók közül!

Őrség - a végeláthatatlan erdők hazája

 Ősz a Hársas tónál

Ha megnézel egy Magyarország térképet, elég gyorsan szembe fog tűnni, hogy a legnagyobb egybefüggő erdőségek az Őrség területén vannak. Egyébként az Őrségi Nemzeti Park hazánk legfiatalabb nemzeti parkja. Ez a távoli vidék, Vas megye szeglete sok ember szívének csücske - és nem véletlenül.

Aki kedveli az érintetlen természetet, a hagyományok útján járó kézműveseket, művészeket, régi házakat, ódon kastélyokat, kedves embereket és nem utolsó sorban a különleges, ámde magyaros és finom ételeket  az hamar a szívébe zárja ezt a vidéket. Itt mindig zöld a fű, és olyan tiszta a levegő, hogy a tüdőnk  szinte újjászületik.

Vadása-tó

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A szubalpin klímának köszönhetően a magyar átlagnál több errefelé a csapadék. Az erdőkben dúskálhatunk az olyan csemegékben, mint a vadmálna, erdei eper és a vargánya gomba. Egyébként az őrségi embernek a vargányánál kezdődik és végződik az a szó, hogy "gomba" :)

Az erdőket, hegyeket-völgyeket keresztbe-kasul szabdalják a kristálytiszta vizű patakok, csermelyek,  források, utóbbiból - higgyétek el - lehet inni, sőt vétek lenne kihagyni! Ilyen tiszta és finom vizet nemigen találni máshol.

 Kerca patak

Az ország legnyugatibb pontja is itt van, hármashatárral megspékelve. Ha elindulsz a hármashatárhoz erdei séta vár rád, majd egy megdöbbentő pihenőhely, ami nyüzsög az emberektől, mindhárom nemzet polgárai pihennek itt együtt.

Hármashatár-kő

Ezek az erdők fokozottan védettek. Nemrég a védett barna varangy megmentésére építettek terelőfalat és átjárót egy útszakaszon a Hársas-tó közelében, amely éppen keresztülvág a békák vonulási útvonalán. Sehol ennyi őzet, szarvast nem láthatsz! Ha kicsit csendben vagy, előjönnek és gyönyörködhetsz bennük.

Őzek

Valamint muszáj megemlítenem egy olyan építményt, amibe első látásra bele lehet szeretni. Velemér, egy aprócska falu, mondhatni a világ végén, a szlovén határ közelében. Őseink az Árpád-kori magyarok kis templomot emeltek itt, amit a Szentháromságnak tiszteletére szenteltek. A templom ablakai követik a nap útját az égbolton, ami napfordulók hajnalán besütve éppen bizonyos falfestményekre esik. Nevezhetjük a fény templomának is.

Veleméri Szentháromság-templom

Esőcsepp

"Az esőcsepp leválik a felhő széléről és elkezdi önálló életét, elindul a saját útján.Végtelennek tűnő magasságokból hull alá, szelek kísérik áramlatok alakítják, találkozik, eggyé válik társaival majd elszakad tőlük, egyre közeledik a Föld felé és megérkezik. Átgördül a fák levelein, végig siklik a törzsén, érinti a virágok szirmait, megfüröszti az állatokat, végül apró lényével éltetve a földet, eltűnik benne. Ám a felhők közötti résen a napsugár hívó szava érkezik le a földre. Az óceánokból, a folyókból, de a földből is elindul milliárdnyi esőcsepp, hogy hazatérjen. Egy születő árnyat adó felhőn találkoznak. Millió éves barátok köszöntik egymást, s válnak újra eggyé a teremtés rendje szerint. Ahogy az óceán hullámai kisimulnak elcsendesednek, úgy tölt el Téged is a nyugalom, a sima víztükörben tükröződnek a szabadon szárnyaló madarak, a felhők, a nap, a hold és a csillagok. Benned is így tükröződik az univerzum. A galaxisok, csillagködök és az atomok életét, mozgását ugyanazok a törvények irányítják, hiszen ahogyan fent, ugyanúgy van lent is, miként a mennyben, úgy a földön is,hogy beteljesítse az egy csodáját."

Pilis - a szakrális hely

Kilátás az egyik hegy tetejéről

Talán azt gondolod, hogy a Pilisről már mindent hallottál. Sokszor, sok helyen sok mindent elmondtak már róla. De vajon tényleg mindent lehet tudni erről a helyről? Mikor lehet azt mondani, hogy igazán megismertünk valamit? Voltál már ott? És ha igen, érezted mennyire különleges helyen jársz?

A Pilisről, mint más hegyről is sokféleképpen lehet beszélni. Elmondhatjuk, hogy milyen kőzetekből áll, hány millió éve alakult ki, vagy más szemszögből: milyen fontos szerepet töltött be Árpád-házi királyaink életében, megint más szemszögből, hogy itt van a Föld szívcsakrája. Igazán viszont akkor ismerhetsz meg egy helyet ha odamész és eltöltesz ott némi időt, magadba szívod energiáját, lépted nyomát otthagyod, sőt lelked egy darabkája is ottmarad, és nem múló örömmel gondolsz vissza az ott töltött időre. Vagy ha igazán megragadott, szüntelen sóvárgással visszavágysz...

A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz. Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt. Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. Atilla, hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül - néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom. A buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kísérve magába szívja a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt, vagy akár magát a hely szellemét szívja be.
Egyesek szerint ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben.

Rám-szakadék, Prédikálószék, Dobogó-kő. A Visegrádi-hegységben, ősi óriástűzhányók területén járunk. Hegyre föl, völgybe le. A Duna talán Dömösnél szűkül össze leginkább, a túlparton a Szent-Mihály hegy meredek fala néz velünk szembe, oldalában az egykor itt élő bazilita szerzetesek remetebarlangjával.

A Dunakanyar és a Szent-Mihály hegy

Egyébként számtalan mikrovilágból áll a hegy. Északi tájak hangulata árad a Rám-szakadékból, meg a Pilisszentkereszt határában húzódó, romantikus Szurdokból. Magashegyi hangulatot, egyúttal mediterrán érzéseket árasztanak az Oszoly-sziklák. Borzongató a föld gyomrába függőlegesen alákúszó Ördöglyuk-barlang.
Aki a Pilisben elbarangol, kicsit mintha a múltba tévedne. És ebben segítik a hegyek-völgyek hangulatos elnevezései is: Malom-völgy, Farkaslyuk, Zsivány-szikla, Vörösdagonya, Aranylyuk, Ördög-küllője, Prédikálószék, Szarvasfogó és Bölényesrét.

A Rám-szakadék mély, nagyjából észak-déli irányban futó árok. Ez alighanem a Visegrádi-hegység, és a tágabb értelemben vett Pilis legvadregényesebb pontja. A magas sziklafalakkal határolt, szűk és mély, több helyen kisebb-nagyobb vízesésekkel tagolt árok híresen nehezen járható. Ezért a túristák kedvéért több helyen láncok, korlátok és létrák segítik az előrejutást. A tavaszi hóolvadáskor és nagyobb esőzések idején a Rám-szakadékban futó patak vízhozama jelentősen megnő: a kirándulást ilyenkor biztos nem ússzuk meg szárazon.

 Saját képeim a Rám-szakadékról

A Rám-szakadék elnevezés egyik lehetséges magyarázata, hogy az itt található hegy és maga a szakadék a réz ré­gies elnevezéséről, a rámról kapta a nevét, itt ugyanis több helyen található réz tartalmú érc a földben.
A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250m-re a völgytalp felett, két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu található. A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15m, magassága 8m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy elpusztult talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.

Vaskapu-szikla

...s ha felértél a hegyre és a távolba tekintesz, úgy érzed soha olyan gyönyörűt nem láttál még mint ott fent, és tudod, hogy szíved egy darabja örökre ott marad a Rám-hegyen....