Pilis - a szakrális hely

Kilátás az egyik hegy tetejéről

Talán azt gondolod, hogy a Pilisről már mindent hallottál. Sokszor, sok helyen sok mindent elmondtak már róla. De vajon tényleg mindent lehet tudni erről a helyről? Mikor lehet azt mondani, hogy igazán megismertünk valamit? Voltál már ott? És ha igen, érezted mennyire különleges helyen jársz?

A Pilisről, mint más hegyről is sokféleképpen lehet beszélni. Elmondhatjuk, hogy milyen kőzetekből áll, hány millió éve alakult ki, vagy más szemszögből: milyen fontos szerepet töltött be Árpád-házi királyaink életében, megint más szemszögből, hogy itt van a Föld szívcsakrája. Igazán viszont akkor ismerhetsz meg egy helyet ha odamész és eltöltesz ott némi időt, magadba szívod energiáját, lépted nyomát otthagyod, sőt lelked egy darabkája is ottmarad, és nem múló örömmel gondolsz vissza az ott töltött időre. Vagy ha igazán megragadott, szüntelen sóvárgással visszavágysz...

A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz. Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt. Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. Atilla, hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül - néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom. A buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kísérve magába szívja a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt, vagy akár magát a hely szellemét szívja be.
Egyesek szerint ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben.

Rám-szakadék, Prédikálószék, Dobogó-kő. A Visegrádi-hegységben, ősi óriástűzhányók területén járunk. Hegyre föl, völgybe le. A Duna talán Dömösnél szűkül össze leginkább, a túlparton a Szent-Mihály hegy meredek fala néz velünk szembe, oldalában az egykor itt élő bazilita szerzetesek remetebarlangjával.

A Dunakanyar és a Szent-Mihály hegy

Egyébként számtalan mikrovilágból áll a hegy. Északi tájak hangulata árad a Rám-szakadékból, meg a Pilisszentkereszt határában húzódó, romantikus Szurdokból. Magashegyi hangulatot, egyúttal mediterrán érzéseket árasztanak az Oszoly-sziklák. Borzongató a föld gyomrába függőlegesen alákúszó Ördöglyuk-barlang.
Aki a Pilisben elbarangol, kicsit mintha a múltba tévedne. És ebben segítik a hegyek-völgyek hangulatos elnevezései is: Malom-völgy, Farkaslyuk, Zsivány-szikla, Vörösdagonya, Aranylyuk, Ördög-küllője, Prédikálószék, Szarvasfogó és Bölényesrét.

A Rám-szakadék mély, nagyjából észak-déli irányban futó árok. Ez alighanem a Visegrádi-hegység, és a tágabb értelemben vett Pilis legvadregényesebb pontja. A magas sziklafalakkal határolt, szűk és mély, több helyen kisebb-nagyobb vízesésekkel tagolt árok híresen nehezen járható. Ezért a túristák kedvéért több helyen láncok, korlátok és létrák segítik az előrejutást. A tavaszi hóolvadáskor és nagyobb esőzések idején a Rám-szakadékban futó patak vízhozama jelentősen megnő: a kirándulást ilyenkor biztos nem ússzuk meg szárazon.

 Saját képeim a Rám-szakadékról

A Rám-szakadék elnevezés egyik lehetséges magyarázata, hogy az itt található hegy és maga a szakadék a réz ré­gies elnevezéséről, a rámról kapta a nevét, itt ugyanis több helyen található réz tartalmú érc a földben.
A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250m-re a völgytalp felett, két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu található. A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15m, magassága 8m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy elpusztult talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.

Vaskapu-szikla

...s ha felértél a hegyre és a távolba tekintesz, úgy érzed soha olyan gyönyörűt nem láttál még mint ott fent, és tudod, hogy szíved egy darabja örökre ott marad a Rám-hegyen....