MÁRCIUS
Alcsútdobozi Arborétum - Hóvirágok, krókuszok, tulipánok
Az Alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. A főbejáratot máshol keressük, áthelyezték, biztonságos parkolóval alakították ki. A virágmezőn át húzódó kerti utat faaprítékkal takarták le, így az továbbra is természetes hatást kelt, de a sétálóknak a tavaszi olvadás idején sem kell sárban járniuk. S hogy milyen virágokat csodálhatunk meg, ha erre járunk? Megannyi gyönyörű hóvirágot: a levanteit, a pompás hóvirágot, a krími vagy redőslevelű hóvirágot és a kikeletit. Gondolták volna, hogy ennyiféle nyílik hazánkban? Aki a tavasz első hónapjában valóban felkeresi Alcsútot, mintegy 6000 négyzetméteren összesen 360 ezer virághagymát: krókuszokat, tulipánokat, nárciszokat nézhet meg a park különböző pontjain. Így a hóvirágünnep folytatásaként idéntől az alcsúti, tavaszi virágpompában gyönyörködhetnek a látogatók.
ÁPRILIS
Babócsa, Basa-kert - Csillagos nárciszok
Áprilisban utazzunk Babócsára! A Csokonyavisonta és Barcs irányából érkezőknek szinte eltéveszthetetlen a Basa-kert. A falu határán kívül található bejáratát faragott tábla jelzi. A mintegy 13 hektáros terület fő nevezetessége a csillagos nárcisz. A látvány lenyűgöző: a virág fehér szőnyegként borítja a mezőt tavasz derekán. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű, összefüggő nárciszmező! Épp ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. Azt beszélik, a török hódoltság idején a helyi basa ültette be nárcisszal a területet, hogy háremhölgyeinek a hosszú tél után legyen miben gyönyörködniük. A virágon nem fog az idő, minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak úgy gondolják, ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, ezért évente megrendezik a Nárcisz-napot, amelyen több ezren - köztük szép számmal külföldiek is részt vesznek.
MÁJUS
Jeli Arborétum - Rhododendron, azaz a havasszépe
A Vas megyei Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásakor azt is figyelembe vette, hogy a talaj jó minőségű legyen, a klíma pedig szubalpin és mediterrán egyszerre. A második világháború után az arborétumot sokáig nem gondozták, a telepített növényeket már-már a kipusztulás fenyegette. Végül 1953-ban felismerve különlegességét, védett hellyé nyilvánították. A legtöbb látogatót ma is a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. A virág tudományos nevét egy svéd botanikus a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, át is keresztelte azáleának, de ezt a nevet ma már főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyarul többféleképpen is megnevezhetjük: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban fenyvesek fölött él. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehet, de a legjellemzőbb a bíbor, a húsvörös, a napsárga és a fehér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése