Arborétum-túra Magyarországon - TAVASZ

MÁRCIUS

Alcsútdobozi Arborétum - Hóvirágok, krókuszok, tulipánok

Az Alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. A főbejáratot máshol keressük, áthelyezték, biztonságos parkolóval alakították ki. A virágmezőn át húzódó kerti utat faaprítékkal takarták le, így az továbbra is természetes hatást kelt, de a sétálóknak a tavaszi olvadás idején sem kell sárban járniuk. S hogy milyen virágokat csodálhatunk meg, ha erre járunk? Megannyi gyönyörű hóvirágot: a levanteit, a pompás hóvirágot, a krími vagy redőslevelű hóvirágot és a kikeletit. Gondolták volna, hogy ennyiféle nyílik hazánkban? Aki a tavasz első hónapjában valóban felkeresi Alcsútot, mintegy 6000 négyzetméteren összesen 360 ezer virághagymát: krókuszokat, tulipánokat, nárciszokat nézhet meg a park különböző pontjain. Így a hóvirágünnep folytatásaként idéntől az alcsúti, tavaszi virágpompában gyönyörködhetnek a látogatók.

Alcsúti Arborétum Google térképen

ÁPRILIS

Babócsa, Basa-kert - Csillagos nárciszok

Áprilisban utazzunk Babócsára! A Csokonyavisonta és Barcs irányából érkezőknek szinte eltéveszthetetlen a Basa-kert. A falu határán kívül található bejáratát faragott tábla jelzi. A mintegy 13 hektáros terület fő nevezetessége a csillagos nárcisz. A látvány lenyűgöző: a virág fehér szőnyegként borítja a mezőt tavasz derekán. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű, összefüggő nárciszmező! Épp ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. Azt beszélik, a török hódoltság idején a helyi basa ültette be nárcisszal a területet, hogy háremhölgyeinek a hosszú tél után legyen miben gyönyörködniük. A virágon nem fog az idő, minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak úgy gondolják, ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, ezért évente megrendezik a Nárcisz-napot, amelyen több ezren - köztük szép számmal külföldiek is részt vesznek.

Babócsai Basa-kert Google térképen

MÁJUS

Jeli Arborétum - Rhododendron, azaz a havasszépe

A Vas megyei Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásakor azt is figyelembe vette, hogy a talaj jó minőségű legyen, a klíma pedig szubalpin és mediterrán egyszerre. A második világháború után az arborétumot sokáig nem gondozták, a telepített növényeket már-már a kipusztulás fenyegette. Végül 1953-ban felismerve különlegességét, védett hellyé nyilvánították. A legtöbb látogatót ma is a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. A virág tudományos nevét egy svéd botanikus a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, át is keresztelte azáleának, de ezt a nevet ma már főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyarul többféleképpen is megnevezhetjük: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban fenyvesek fölött él. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehet, de a legjellemzőbb a bíbor, a húsvörös, a napsárga és a fehér.

Kámi Jeli Arborétum Google térképen 

Egy kristálygyermek üzenete

Miért van szükségük az embereknek a természet gyógyító erejére?

A természet révén valósíthatjuk meg a legtökéletesebb harmóniát. A természetben Isten szeretete és tökéletes rendje nyilvánul meg. A természettel bensőséges társalgásba mélyedve talán eltart egy darabig, amíg megérezzük jelenlétének teljességét, de higgyetek nekem, teljes egészében jelen van. A természet szépsége csodaszerű. Isten tökéletesen elrendezett mennyei jelenlétét hordozza. 

Oly figyelemreméltó, ahogy Isten nekünk adta ezt az ajándékot. Rendelkezésünkre áll, hogy meggyógyítson és csodálhassuk. A legnagyobb szeretettel és az áldottság érzésével kell viszonyulnunk hozzá. Majd amikor a természet érzi szeretetünket, továbbra is megkapjuk tőle a fenntartható élet nagy adományát. A gyógyulás belülről indul; vonatkoztatási pontunknak ezért a mennyei természetből és Istenből áradó erőnek kell lennie, amelyek számomra szinte azonosak. 

A gyógyulás a természetből és a meditációból fakad. A meditáció jelenti a megoldást. A legnagyszerűbb tudás érhető el általa, az egyetemes értelem, amelynek könyvtárából mindannyian kölcsönözhetünk. Ez az értelem mindent megad, amit keresünk. Itt találhatsz rá. Ezért amikor legközelebb a tévé elé ülnél, hogy kikapcsolódj, inkább meditálj, hogy ráhangolódj korlátlan erődre és gyógyító képességeidre. Köszönöm mindnyájatoknak, hogy a vendégeim voltatok!

Szeretettel:

Nicolas M. Tschense 

(Részlet Meg Blackburn Losey: A ma gyermekei c. könyvéből, Édesvíz kiadó 2008)

A tőzike

Apró fehér kis bókoló virágaival a tavasz legszebb hírnökei közé tartozik a tőzike, amely akár csak a hóvirág önszaporító, így évről évre egyre több fehér virág tűnik fel ha kertünkben ültetünk.
Hazánkban vadon is megtalálható, árnyas erdőkben honos a tavaszi tőzike. Akár csak a hóvirág a tőzike is védett növény, így szedését komoly pénzbírásággal sújtják. Március elejétől egészen április végéig nyílnak az apró fehér illatos virágok, amelyek tömegesen gyönyörű látványt nyújtanak.

A tőzikét  (leucojum vernum) sokan hóvirágnak, vagy épp gyöngyvirágnak nézik, mert mindkettőre nagyon hasonlít ez a kedves hagymás növény.
Három fajtát különböztetünk meg a tavaszi tőzike, a nyári tőzike, amely májustól júniusig nyílik, magassága 40 cm, és az őszi tőzike, amely szeptembertől nyílik és mindössze 10-20 cm magas.

Magyarországon az alábbi helyeken vannak tőzike-lelőhelyek:

• Körmend-Horvátnádalja (Vas megye)
• Lenti parkerő (Zala megye)
• Sopron 
• Csáfordjánosfa  (Győr-Moson-Sopron megye)
• Bakonybél közelében (Hubertlaki-tó és a Vörös János-séd környéke, Veszprém megye)

Aki tudja, látogassa meg valamelyiket, csodás látvány!

Szedni belőle azonban szigorúan tilos, hiszen ez a virág védett, eszmei értéke 2000 forint. Ha valaki 50 szálat kitép, az már bűncselekménynek számít.