Externsteine - a germán szentély

Németország északi erdőségeiben bámulatos sziklapillérek emelkednek a magasba. A sziklák barlangokat, szentélyeket rejtenek, ez a germán Stonehenge.
A Teutoburgi-erdő mélyén öt hatalmas, harminc méteres mészkőpillér tornyosul. A látvány valóban megrendítően látomásszerű, öt viharvert, bizarr formájú, barlangokkal, járatokkal és titkos kamrákkal teli homokkő szikla tornyosul előttük, 30 m magasra nyúlva a fák között.

A varázst fokozza a tündérmesékbe illő környezet, amely akár egy gyerekkönyv illusztrációja is lehetne. Mivel a térség amúgy is tele van ősi szent helyekkel, a sziklaegyüttes erős misztikus és mitologikus asszociációkat ébreszt. A néphagyomány szerint a köveket óriások emelték egyik napról a másikra, majd az ördög felégette őket, groteszk, kifacsarodott formájukat ennek az égő pokolnak a lángjaitól kapták.
Az externsteine-i szentély ősidők óta zarándokhely. Sziklába vájt kamrái és üregei nyugalmat és csendet biztosítanak a szerzetesek és zarándokok áhítatához. A természet egyik energiaközpontja ez, a már az ókorban is szentélynek számító Externsteine. Éppen olyan jelentősége van ennek a helynek a germán mitológiában, mint Stonehenge-nek a brit hagyományokban. A kőkorszakban nomád vadászok, később a germánok is itt tartották pogány szertartásaikat, ezért a hely számos misztikus és mitologikus elemmel ötvöződött.
Nagy Károly frank király és római császár a keresztény hit terjesztése érdekében 772-ben betiltotta a szertartásokat, később a közeli paderborni apátság szerzetesei átvették a helyet. Rövidesen a szerzetesek is itt tartották istentiszteleteiket.

Európában több helyen találtak hasonló célt szolgáló földalatti barlangokat, ugyanilyen falmélyedésekkel, érdekes, faragott arcokkal, padlókörökkel. Az egyik pillér tetejének közelében sziklába vájt kápolna helyezkedik el, ez talán Externsteine legtitokzatosabb helye. Keleti vége egy kör alakú fülkét rejt, amelyben egy pilléroltár található. A templomépítésben teljesen ismeretlen ez a megoldás. Közvetlenül az oltár fölött fél méter átmérőjű, kör alakú ablak van. A kápolnát úgy alakították ki, hogy az erdő felett 6,5 km-es távolságban tiszta kilátás nyílik az égboltra.

Szentély a szikla tetején

A korai szerzetesek gyakran alakítottak át vallási helyeket saját céljaiknak megfelelően, Externsteine is kiváló példa erre. A szentélyben csodálatos relief található, mely Krisztust ábrázolja. A relief alsó részén azonban a pogány Irminsul, a Világoszlop látható, amely az univerzumot tartotta, és a legfőbb égi istenség kultuszára utal. Mindez azt szimbolizálja, mintha a régi vallás behódolt volna az újnak. A faragvány alján a Világkígyó tekergőzik, azt a pontot jelölheti, ahol a Föld energiái kiáramlanak. Ezek az energiák csak azokra hatnak, akik belépnek a szentélybe, a sziklabarlangokba, üregekbe.

Externsteine szentélye a földi energiák gyűjtőhelye, évszázadokon átnyúló története bizonyítja vallásaink sokszínűségét. Mégis, bármilyen korba lépünk, bármilyen vallásban hiszünk, őseink szent helye marad, ahol leginkább a természet ereje érint meg.

(forrás: ezotop.hu)

Az egyik sziklamélyedést, valószínűleg beavatási helynek használták. Mondhatom, hogy hátborzongató..

Beavatási hely - én belefeküdtem :)

A helyet valóban tündérmesébe illő erdő veszi körül, és az egésznek valami egészen fantasztikus hangulata van, belengi a misztikum levegője. Ahogy mész az erdőben, majd kilépsz onnan szinte mellbe vág a látvány. Ha erre jársz ne hagyd ki a látnivalók közül!

Őrség - a végeláthatatlan erdők hazája

 Ősz a Hársas tónál

Ha megnézel egy Magyarország térképet, elég gyorsan szembe fog tűnni, hogy a legnagyobb egybefüggő erdőségek az Őrség területén vannak. Egyébként az Őrségi Nemzeti Park hazánk legfiatalabb nemzeti parkja. Ez a távoli vidék, Vas megye szeglete sok ember szívének csücske - és nem véletlenül.

Aki kedveli az érintetlen természetet, a hagyományok útján járó kézműveseket, művészeket, régi házakat, ódon kastélyokat, kedves embereket és nem utolsó sorban a különleges, ámde magyaros és finom ételeket  az hamar a szívébe zárja ezt a vidéket. Itt mindig zöld a fű, és olyan tiszta a levegő, hogy a tüdőnk  szinte újjászületik.

Vadása-tó

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

A szubalpin klímának köszönhetően a magyar átlagnál több errefelé a csapadék. Az erdőkben dúskálhatunk az olyan csemegékben, mint a vadmálna, erdei eper és a vargánya gomba. Egyébként az őrségi embernek a vargányánál kezdődik és végződik az a szó, hogy "gomba" :)

Az erdőket, hegyeket-völgyeket keresztbe-kasul szabdalják a kristálytiszta vizű patakok, csermelyek,  források, utóbbiból - higgyétek el - lehet inni, sőt vétek lenne kihagyni! Ilyen tiszta és finom vizet nemigen találni máshol.

 Kerca patak

Az ország legnyugatibb pontja is itt van, hármashatárral megspékelve. Ha elindulsz a hármashatárhoz erdei séta vár rád, majd egy megdöbbentő pihenőhely, ami nyüzsög az emberektől, mindhárom nemzet polgárai pihennek itt együtt.

Hármashatár-kő

Ezek az erdők fokozottan védettek. Nemrég a védett barna varangy megmentésére építettek terelőfalat és átjárót egy útszakaszon a Hársas-tó közelében, amely éppen keresztülvág a békák vonulási útvonalán. Sehol ennyi őzet, szarvast nem láthatsz! Ha kicsit csendben vagy, előjönnek és gyönyörködhetsz bennük.

Őzek

Valamint muszáj megemlítenem egy olyan építményt, amibe első látásra bele lehet szeretni. Velemér, egy aprócska falu, mondhatni a világ végén, a szlovén határ közelében. Őseink az Árpád-kori magyarok kis templomot emeltek itt, amit a Szentháromságnak tiszteletére szenteltek. A templom ablakai követik a nap útját az égbolton, ami napfordulók hajnalán besütve éppen bizonyos falfestményekre esik. Nevezhetjük a fény templomának is.

Veleméri Szentháromság-templom

Esőcsepp

"Az esőcsepp leválik a felhő széléről és elkezdi önálló életét, elindul a saját útján.Végtelennek tűnő magasságokból hull alá, szelek kísérik áramlatok alakítják, találkozik, eggyé válik társaival majd elszakad tőlük, egyre közeledik a Föld felé és megérkezik. Átgördül a fák levelein, végig siklik a törzsén, érinti a virágok szirmait, megfüröszti az állatokat, végül apró lényével éltetve a földet, eltűnik benne. Ám a felhők közötti résen a napsugár hívó szava érkezik le a földre. Az óceánokból, a folyókból, de a földből is elindul milliárdnyi esőcsepp, hogy hazatérjen. Egy születő árnyat adó felhőn találkoznak. Millió éves barátok köszöntik egymást, s válnak újra eggyé a teremtés rendje szerint. Ahogy az óceán hullámai kisimulnak elcsendesednek, úgy tölt el Téged is a nyugalom, a sima víztükörben tükröződnek a szabadon szárnyaló madarak, a felhők, a nap, a hold és a csillagok. Benned is így tükröződik az univerzum. A galaxisok, csillagködök és az atomok életét, mozgását ugyanazok a törvények irányítják, hiszen ahogyan fent, ugyanúgy van lent is, miként a mennyben, úgy a földön is,hogy beteljesítse az egy csodáját."

Pilis - a szakrális hely

Kilátás az egyik hegy tetejéről

Talán azt gondolod, hogy a Pilisről már mindent hallottál. Sokszor, sok helyen sok mindent elmondtak már róla. De vajon tényleg mindent lehet tudni erről a helyről? Mikor lehet azt mondani, hogy igazán megismertünk valamit? Voltál már ott? És ha igen, érezted mennyire különleges helyen jársz?

A Pilisről, mint más hegyről is sokféleképpen lehet beszélni. Elmondhatjuk, hogy milyen kőzetekből áll, hány millió éve alakult ki, vagy más szemszögből: milyen fontos szerepet töltött be Árpád-házi királyaink életében, megint más szemszögből, hogy itt van a Föld szívcsakrája. Igazán viszont akkor ismerhetsz meg egy helyet ha odamész és eltöltesz ott némi időt, magadba szívod energiáját, lépted nyomát otthagyod, sőt lelked egy darabkája is ottmarad, és nem múló örömmel gondolsz vissza az ott töltött időre. Vagy ha igazán megragadott, szüntelen sóvárgással visszavágysz...

A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz. Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt. Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. Atilla, hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül - néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom. A buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kísérve magába szívja a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt, vagy akár magát a hely szellemét szívja be.
Egyesek szerint ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben.

Rám-szakadék, Prédikálószék, Dobogó-kő. A Visegrádi-hegységben, ősi óriástűzhányók területén járunk. Hegyre föl, völgybe le. A Duna talán Dömösnél szűkül össze leginkább, a túlparton a Szent-Mihály hegy meredek fala néz velünk szembe, oldalában az egykor itt élő bazilita szerzetesek remetebarlangjával.

A Dunakanyar és a Szent-Mihály hegy

Egyébként számtalan mikrovilágból áll a hegy. Északi tájak hangulata árad a Rám-szakadékból, meg a Pilisszentkereszt határában húzódó, romantikus Szurdokból. Magashegyi hangulatot, egyúttal mediterrán érzéseket árasztanak az Oszoly-sziklák. Borzongató a föld gyomrába függőlegesen alákúszó Ördöglyuk-barlang.
Aki a Pilisben elbarangol, kicsit mintha a múltba tévedne. És ebben segítik a hegyek-völgyek hangulatos elnevezései is: Malom-völgy, Farkaslyuk, Zsivány-szikla, Vörösdagonya, Aranylyuk, Ördög-küllője, Prédikálószék, Szarvasfogó és Bölényesrét.

A Rám-szakadék mély, nagyjából észak-déli irányban futó árok. Ez alighanem a Visegrádi-hegység, és a tágabb értelemben vett Pilis legvadregényesebb pontja. A magas sziklafalakkal határolt, szűk és mély, több helyen kisebb-nagyobb vízesésekkel tagolt árok híresen nehezen járható. Ezért a túristák kedvéért több helyen láncok, korlátok és létrák segítik az előrejutást. A tavaszi hóolvadáskor és nagyobb esőzések idején a Rám-szakadékban futó patak vízhozama jelentősen megnő: a kirándulást ilyenkor biztos nem ússzuk meg szárazon.

 Saját képeim a Rám-szakadékról

A Rám-szakadék elnevezés egyik lehetséges magyarázata, hogy az itt található hegy és maga a szakadék a réz ré­gies elnevezéséről, a rámról kapta a nevét, itt ugyanis több helyen található réz tartalmú érc a földben.
A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250m-re a völgytalp felett, két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu található. A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15m, magassága 8m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy elpusztult talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.

Vaskapu-szikla

...s ha felértél a hegyre és a távolba tekintesz, úgy érzed soha olyan gyönyörűt nem láttál még mint ott fent, és tudod, hogy szíved egy darabja örökre ott marad a Rám-hegyen....