Arborétum-túra Magyarországon - NYÁR

JÚNIUS

Tihany - Levendulás

Korának neves gyógynövényszakértője, Bittera Gyula telepítette az első levendulaültetvényt az 1920-as években, Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig Magyarországon csak a középkori kolostorkertekből volt ismert ez a virág. A tihanyi apátságtól bérelte a területet, sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a levendulából nyert illóolaj-tartalom magasabb volt, mint a franciáé, és a tőzsdén is jegyezni kezdték.
Tihany speciális, félsziget-jellegének köszönhetően a mérések szerint az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg eső ritkán és keveset esik. Ez és a fél-mediterrán éghajlat, a vulkáni alapkőzet mind-mind kedvező a levendulának. Bittera Gyula is felbuzdult a sikeren, s mintegy 100 hektárra növelte a telepítményt. A második világháború után a világhírű levendulás pusztulásnak indult, sok részét beszántották vagy szőlőt telepítettek a helyére. Ami megmaradt, az is elvadult. Végül 1986-ban indult újra a termesztés, először az ó-levendulásban, majd új területeken is.
Ha júniusban erre látogatunk, a Külső-tóval szemben lévő héthektáros ültetvényen lila mezők fogadják az ide érkezőket. A virágzás idején szakemberek kalauzolásával szerveznek nyílt túrákat a levendulás megtekintésére, s a helyiek Levendula Fesztivált is tartanak.
Tihany Google térképen

JÚLIUS

Szegedi Füvészkert - Indiai lótusz a tavon

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének tavában található Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állománya. Győrffy István egyik gyűjtőútja során talált rá az indiai lótuszra, 1932-ben az óföldeáki Návay-kastély parkjában. Az itteni tóból származtak az első füvészkerti tövek, melyeket lovas kocsin szállítottak ide. 

A lótusz, mely a keleti világ egyik legfontosabb spirituális jelképe, a megvalósult tökéletességet, az idő örök körfogását szimbolizálja. A növény első levelei már májusban megmutatkoznak a víz felszínén, igazi szépsége azonban július-augusztusban bontakozik ki. Ekkor a tavat zöld levélszőnyeg és a belőle kiemelkedő rózsaszín virágok tömkelege borítja. 

A tófenék közelében egész évben folyamatosan 22 fokos artézi víz áramlik. Ez megfelelő hőmérsékleten tartja a fagyos napokon is a növényt, így éli túl a mi hideg telünket. A tóban látható sötét rózsaszínű virágok mellett fehér változata is létezik a növénynek. Lótusz-effektusnak nevezik azt a jelenséget, hogy ha a levelére víz kerül, cseppekké áll össze és lepereg róla.

Szegedi Füvészkert Google térképen 

AUGUSZTUS

Szarvasi Arborétum - A barátcserje és a végzetfa virága

A nyár utolsó hónapjában két különleges növény is virágzik a Szarvasi Arborétumban. A kései végzetfa fehér virágai erőteljes jázminillatot árasztanak maguk körül. Maga a növény kistermetű fa vagy inkább nagy bokor. Szomszédságában az igazán különleges, a Földközi-tenger vidékén őshonos barátcserje borul virágba. Nevét azért kapta, mert egykor a kolostorokban élő, nőtlenségi fogadalmat tévő szerzetesek e növény kivonatát fogyasztották szüzességi fogadalmuk megtartásához. Azt tartották róla, hogy csökkenti a nemi vágyat, a görög nők is ezért adtak barátcserjét férjüknek, ha már nem akartak több gyereket vállalni.

A növény igen látványos: 1-3 méter magasra növő , terebélyes, lombhullató cserje. Levele jellegzetes aromás illattal bír, hajoljunk hozzá közelebb, hogy érezzük! Augusztustól októberig virágzik, amikor sok már cserje már nem. Az arborétumban négy idősebb példány található a kilátó alatti gyepen, amelyek gyönyörű lila gömbökként díszítik az augusztusi kertet. Magasságuk mára meghaladta a 2 métert. 

Az arborétumi példányok magja jól csírázik. A magról nevelt kis növényeknek nagy a keletje az arborétum árudájában, amikor az idős példányok virítanak. Akinek nincs akkora hely a kertjében, hogy egy 2-3 méteres "gombóc" elférjen, az tavasszal nyírja vissza a még ki nem hajtott vesszőket, így jövőre saját barátcserjében gyönyörködhet.

Szarvasi Arborétum Google térképen

Arborétum-túra Magyarországon - TAVASZ

MÁRCIUS

Alcsútdobozi Arborétum - Hóvirágok, krókuszok, tulipánok

Az Alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. A főbejáratot máshol keressük, áthelyezték, biztonságos parkolóval alakították ki. A virágmezőn át húzódó kerti utat faaprítékkal takarták le, így az továbbra is természetes hatást kelt, de a sétálóknak a tavaszi olvadás idején sem kell sárban járniuk. S hogy milyen virágokat csodálhatunk meg, ha erre járunk? Megannyi gyönyörű hóvirágot: a levanteit, a pompás hóvirágot, a krími vagy redőslevelű hóvirágot és a kikeletit. Gondolták volna, hogy ennyiféle nyílik hazánkban? Aki a tavasz első hónapjában valóban felkeresi Alcsútot, mintegy 6000 négyzetméteren összesen 360 ezer virághagymát: krókuszokat, tulipánokat, nárciszokat nézhet meg a park különböző pontjain. Így a hóvirágünnep folytatásaként idéntől az alcsúti, tavaszi virágpompában gyönyörködhetnek a látogatók.

Alcsúti Arborétum Google térképen

ÁPRILIS

Babócsa, Basa-kert - Csillagos nárciszok

Áprilisban utazzunk Babócsára! A Csokonyavisonta és Barcs irányából érkezőknek szinte eltéveszthetetlen a Basa-kert. A falu határán kívül található bejáratát faragott tábla jelzi. A mintegy 13 hektáros terület fő nevezetessége a csillagos nárcisz. A látvány lenyűgöző: a virág fehér szőnyegként borítja a mezőt tavasz derekán. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű, összefüggő nárciszmező! Épp ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. Azt beszélik, a török hódoltság idején a helyi basa ültette be nárcisszal a területet, hogy háremhölgyeinek a hosszú tél után legyen miben gyönyörködniük. A virágon nem fog az idő, minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak úgy gondolják, ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, ezért évente megrendezik a Nárcisz-napot, amelyen több ezren - köztük szép számmal külföldiek is részt vesznek.

Babócsai Basa-kert Google térképen

MÁJUS

Jeli Arborétum - Rhododendron, azaz a havasszépe

A Vas megyei Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásakor azt is figyelembe vette, hogy a talaj jó minőségű legyen, a klíma pedig szubalpin és mediterrán egyszerre. A második világháború után az arborétumot sokáig nem gondozták, a telepített növényeket már-már a kipusztulás fenyegette. Végül 1953-ban felismerve különlegességét, védett hellyé nyilvánították. A legtöbb látogatót ma is a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. A virág tudományos nevét egy svéd botanikus a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, át is keresztelte azáleának, de ezt a nevet ma már főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyarul többféleképpen is megnevezhetjük: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban fenyvesek fölött él. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehet, de a legjellemzőbb a bíbor, a húsvörös, a napsárga és a fehér.

Kámi Jeli Arborétum Google térképen 

De mit is csináljunk a természetben? - Évszakok szerint

Tavasz

Tavasz az természet újjáéledésének időszaka, rügyeznek, majd virágzanak a fák, kisállatok születnek, a szívünk is kivirágzik. A legtöbb ember valóban érzi, hogy teste felpezsdül, hiszen szervezetünk hormonálisan is reagál a tavaszra, minden és mindenki zsong :). Itt az idő, hogy méregtelenítsük szervezetünket. Ezt már olyan sokszor és sok helyen hallottuk, most vegyünk erőt magunkon és tartsunk legalább egy 1 napos gyümölcsnapot. Ha nem bírjuk ki meleg étel nélkül, akkor együnk párolt zöldséget, a lényeg az, hogy csak zöldség és gyümölcs szerepeljen étlapunkon azon az 1 napon.

Zalaegerszeg, Azáleás völgy

Mit csinálhatunk tavasszal a természetben:

• túrázás
• piknik
• madárles
• kertészkedés
• biciklizés (ha nincs bringánk,ez ne tartson vissza, számos helyen lehet kölcsönözni, és nem is drága)
• otthon: ültessük át cserepes növényeinket, tegyünk friss virágot egy vázába

Nyár

Nyáron kezdik hozni gyümölcseiket, terméseiket a fák, bokrok, zöldségek. Használjuk ezt ki, együnk annyi finom szezonális gyümölcsöt és zöldséget amennyi csak belénk fér. Testünk hálás lesz érte!
Legyünk sokat vízparton, erdőben, élvezzük a napsütést és a meleget.
Ha elkap minket egy eső, és nincs nálunk ernyő, ne fussunk menedéket keresni, hagyjuk, hogy eső eláztasson, élvezzük és érezzük az esőt, mintha megint gyerekek volnánk... lépjünk ki a komfortzónánkból, önként és dalolva :)

Mit csinálhatunk nyáron a természetben:

• kiránduljunk amikor csak tudunk, használjuk ki a jó időt. Fedezzük fel Magyarország vagy legalább a környékünk szépségeit!
• strandoljunk, vízibiciklizzünk - ezt tényleg nem tehetjük máskor
• napozzunk - persze csak módjával, leégni nem szabad
• vízitúrázzunk
• egyéb szabadtéri sportok (pl.: strandröplabda - miért ne? Nem kell hozzá különösebb erőnlét sem)
• sétálgassunk mezítláb füvön, így "földeljük" magunkat
• menjünk nyaralni, és fedezzük fel a környéket, ahova mentünk
• otthon: tegyük ki az erkélyre/udvarra azokat a növényeket, amik szeretnek kint lenni (pl.: hibiszkusz, kaktuszok, pálmák). Készítsünk madárfürdetőt cserépalátétből és gyönyörködjünk az oda érkező madarakban.

Ősz

Sokak szerint ősszel a leggyönyörűbb az erdő. Menjünk hát ki, szívjuk magunkba az ősz színeit és illatait, szedjünk gesztenyét és makkot, amit otthon asztaldísznek használva mindig eszünkbe jut majd a hely, ahonnan hazavittük.

Őszi kinti tevékenységek:

• Még mindig mehetünk túrázni, kirándulni, bármilyen csábító az otthon melege, azért ne lustálkodjunk mindig otthon
• menjünk szüretelni
• fotózzunk
• készítsünk az ősz terményeiből asztaldíszt (makk, gesztenye, lehullott falevelek, sütőtök, csipkebogyó, toboz)

Tél

Télen az ember sokszor semmi másra nem vágyik mint, hogy otthon legyen, olvasgasson, meleg teát igyon. Azt mondják a természet ilyenkor alszik, ám ez az álom nem azt jelenti, hogy nem történik  odakint semmi. A frissen esett hóban rohangálás nem csak gyerekeknek való, a játékos kedvű felnőttek is csatlakozhatnak, sőt vigyétek a kutyát is :)

Téli kinti tevékenységek:

• tegyünk ki magokat a kismadaraknak
• korcsolyázzunk, síeljünk (ha még nem próbáltuk, itt az ideje)
• lessünk mókust, őzet: a havas tájon könnyebb meglátni őket
• hógolyózzunk, építsünk hóembert
• enyhébb napokon menjünk ki egy közeli erdőbe, rétre és töltsük fel "napelemeinket"
• otthon: neveljünk az ablakban fűszernövényeket, mind a látvány, mind a felhasználás  sok örömet fog okozni.

 

Igazából az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat, bármit is csinálunk. Próbáljunk minden nap egy kicsit kint lenni, amit még időbeosztásunkba be tudunk tenni. Ne feledjük, hogy amit nagyon akarunk, arra mindig van idő, és ne gondoljuk hogy ez elvesztegetett idő, hiszen sokszorosan megtérül. Testi-lelki feszültségek feloldódása és pozitív energiákkal való feltöltődés lesz a jutalmunk!

De mit is csinájunk a természetben? - Túrázás

Cuha-völgy

Nincs is nagyszerűbb érzés, mint amikor az egész heti nyüzsgés, kapkodás és rohanás után kiszakadhat az ember fia/lánya a városból és kint lehet kicsit a természet lágy ölén. Mikor beszívhatod a friss levegőt, lábad érinti a talajt (és nem az aszfaltot), hallhatod a madarak csicsergését és azt ahogy a szél a fák lombját fújja... Tavasszal a virágok őrjítő, bódító illata árad be az orrodon, ősszel pedig az avar markáns illata. Nyáron együtt izzadsz a fákkal, télen pedig egészséges pirosra fagy az arcod a hidegben, ami szinte arcul csap :)

Szalajka-völgy

Ha még kezdő vagy, akkor most megosztanék veled néhány gondolatot, hogy hogyan készülj a túrázásra:

1. Nem kell mindjárt 50 km-es teljesítménytúrára indulni, elég ha végiggondolod, hogy a közelben melyik erőbe mehetnél ki. Fél óra busszal vagy autóval, ennél messzebb nem is kell menni, biztos, hogy feléd is van ilyen távra valami kis erdőcske.
2. Ha nem ismered a terepet, vigyél magaddal térképet vagy GPS-t. Turistatérképet könyvesboltokban lehet kapni. A GPS-re legjobb ha turistatérkép van feltöltve, számos ingyenes program van az interneten. Fontos, hogy biztonságban érezd magad kint, ne kelljen azon aggódni, hogy eltévedsz, mobiltelefont sem mindig tudod használni az erőben, sok helyen nincs térerő.
3. Mindenképp vigyél magaddal innivalót, legjobb a víz. A cukros üdítőktől csak még szomjasabb leszel. Télen a meleg tea termoszban, nyáron kicsit megfagyasztott víz (tovább maradt hideg) kiváló választás.
4. Ha 1-2 óránál több időt tervezel kint tölteni, vigyél magaddal néhány szendvicset, hidd el nem bánod meg :) Rövidebb időre is vihetsz némi banánt, nápolyit, egyéb nassolni valót, mert olyan jó valami szép helyen megpihenve azt megenni.
5. Ha kora tavasz, ősz vagy tél van, öltözz rétegesen. Ősszel és kora tavasszal előfordulhat, hogy felmész egy hegyre, kimelegszel és le kell venni 1-2 réteget, télen viszont fontos, hogy meleg maradjon a tested közelében. Legalul mindig pamut vagy más természetes anyagból készült ruhanemű legyen, a műszáltól csak feleslegesen izzadsz. Ez érvényes a zoknira is.
6. Vedd elő a legkényelmesebb cipőd, ez lehet egy edzőcipő is. Ha szokásoddá válik a túrázás, úgyis venni fogsz egy túracipőt. Ősszel-télen nem árt, ha vízhatlan a lábbeli. A papucsot  és egyéb városi lábbelit viszont nyáron sem ajánlanám, könnyű elesni benne a gyökereken, sziklákon,  plusz valami felsértheti a lábad.
7. Kívül olyan ruha legyen rajtad, amit nem sajnálsz ha sáros lesz vagy netán kiszakad. Előfordulhat, hogy beleakadsz egy ágba, ne kelljen mindent azért kerülgetni, mert a legjobb kabátodban vagy.
8. Ha van fényképeződ vidd magaddal, csodás képeket csinálhatsz kint!

És ha mindez megvan, akkor hajrá! Legjobb ha megtervezed nagyjából, hogy merre mész majd, de az se baj ha nem. Menj ameddig jól esik, majd pihenj kicsit, élvezd a csendet, a fák szépségét, a kilátást a hegy tetejéről, az égen kúszó felhőket, a változatos erdei gombák látványát, a szántóföldeken növekvő haszonnövények tengerét, a kis elrohanó mókusokat, gyíkokat, gyönyörű virágokat, döngicsélő rovarokat!