Misztikus helyek és erőközpontok a Földön

 

Piramisok és Stonehenge, katedrálisok és sárkányösvények, csoda és gyógyhelyek, mind-mind olyan térbeli pontok a Földön, amelyek misztikus helynek, vagy erőközpontnak számítanak, legalábbis a spirituális felfogásokban. Az elképzelések szerint az ilyen helyeken lévő szakrális építmények vagy egy láthatatlan energiavonal kitüntetett pontjain épültek, vagy maguk az építmények hozzák létre a hely különös kisugárzását. Most a teljesség igénye nélkül válogatva járunk körül egy-egy ilyen misztikus, illetve erőhelyet, keresve az idevágó, mai tudományos kutatások szerint is szóba jöhető hasonlóságokat.

Az óriási egyiptomi piramisokat máig a világ csodái közé sorolják, létrehozásuk is máig nehezen megfejthető technikai bravúrnak számít. Az építményeknek ennél jóval misztikusabb tartalmakat tulajdonítanak, csillagászati, spirituális, sőt parapszichológiai értelemben is. Egyes vélemények szerint a piramisok csillagászati megfigyelőhelyek, amik méreteibe különböző kozmikus és matematikai állandókat kódoltak, mások szerint beavatási erőhelyek, például a testelhagyás létrehozásához. Ennél tapinthatóbb megfigyelés, hogy a piramisban bizonyos fizikai és élettani hatások megváltoznak, ez az úgynevezett piramishatás, ami szerint a piramisban, illetve az annak arányai szerint készült modellekben, a tetemek mumifikálódnak, a bomlási folyamatok lelassulnak, sőt a fémek kristályszerkezete is megváltozik. Ezt a hatást a spirituális gyógyászatban is használják.

Gízai piramisok, Egyiptom

A Stonehenge nevű ősi, angliai kőépítmény csaknem olyan régi, mint a piramisok és legalább annyi misztikus feltételezés is kapcsolódik hozzá, mint egyiptomi társaihoz. A kultikus kőkört szintén tekintik naptárnak, druida beavatási, vagy energiagyűjtő helynek, főképp pedig a dél angliai energiavonalak csomópontjának, ahol a rejtélyes földenergiák egyesülnek. Ezen a közel harminc kilométeres, feltételezett energiavonalon egyébként több szakrális hely is található, további kőkörök, sírdombok, sőt maga a salisbury-i katedrális is. A vonalon állítólag radiesztéziai és elektromágneses anomáliák mérhetők.

Stonehenge, Anglia

A Kínában fennmaradt hagyományok szerint szintén ismernek olyan energiavonalakat, amelyeket sárkányösvényeknek neveznek. Eszerint az emberi testhez hasonlóan a földnek is vannak afféle „akupunktúrás meridiánjai”, ahol az energiák áramlanak, ide építették a pagodákat és más fontos épületeket, illetve ide temették a császárokat is. Ez a felfogás sokban analóg a feng-shui elméletekkel is, ami az ember és a természet közötti egyensúly megteremtésére törekszik.

Pagoda, Kína

Más jellegűek, de szintén misztikus helynek tekinthetők a csodatévő kegyhelyek, mint például a Pireneusok lábánál lévő Lourdes-i szent forrás, ami a legenda szerint egy parasztlányka Mária-látomásakor fakadt fel a földből. A forrásnak gyógyító erőt tulajdonítanak, továbbá máig a keresztény világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye. Feltételezik továbbá, hogy azok a helyek, ahol csodák történtek, annak a nyomát tovább viselik, valamint azt is, hogy rendszeres meditációval vagy imával bizonyos helyek – például templomok – megtisztíthatók és energiával tölthetők fel, mindezt a pszi-kutatás pszichometria fogalmával vethetjük össze.

Lourdes, Franciaország

Forrás: Elixír Magazin

Arborétum-túra Magyarországon - NYÁR

JÚNIUS

Tihany - Levendulás

Korának neves gyógynövényszakértője, Bittera Gyula telepítette az első levendulaültetvényt az 1920-as években, Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig Magyarországon csak a középkori kolostorkertekből volt ismert ez a virág. A tihanyi apátságtól bérelte a területet, sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a levendulából nyert illóolaj-tartalom magasabb volt, mint a franciáé, és a tőzsdén is jegyezni kezdték.
Tihany speciális, félsziget-jellegének köszönhetően a mérések szerint az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg eső ritkán és keveset esik. Ez és a fél-mediterrán éghajlat, a vulkáni alapkőzet mind-mind kedvező a levendulának. Bittera Gyula is felbuzdult a sikeren, s mintegy 100 hektárra növelte a telepítményt. A második világháború után a világhírű levendulás pusztulásnak indult, sok részét beszántották vagy szőlőt telepítettek a helyére. Ami megmaradt, az is elvadult. Végül 1986-ban indult újra a termesztés, először az ó-levendulásban, majd új területeken is.
Ha júniusban erre látogatunk, a Külső-tóval szemben lévő héthektáros ültetvényen lila mezők fogadják az ide érkezőket. A virágzás idején szakemberek kalauzolásával szerveznek nyílt túrákat a levendulás megtekintésére, s a helyiek Levendula Fesztivált is tartanak.
Tihany Google térképen

JÚLIUS

Szegedi Füvészkert - Indiai lótusz a tavon

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének tavában található Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állománya. Győrffy István egyik gyűjtőútja során talált rá az indiai lótuszra, 1932-ben az óföldeáki Návay-kastély parkjában. Az itteni tóból származtak az első füvészkerti tövek, melyeket lovas kocsin szállítottak ide. 

A lótusz, mely a keleti világ egyik legfontosabb spirituális jelképe, a megvalósult tökéletességet, az idő örök körfogását szimbolizálja. A növény első levelei már májusban megmutatkoznak a víz felszínén, igazi szépsége azonban július-augusztusban bontakozik ki. Ekkor a tavat zöld levélszőnyeg és a belőle kiemelkedő rózsaszín virágok tömkelege borítja. 

A tófenék közelében egész évben folyamatosan 22 fokos artézi víz áramlik. Ez megfelelő hőmérsékleten tartja a fagyos napokon is a növényt, így éli túl a mi hideg telünket. A tóban látható sötét rózsaszínű virágok mellett fehér változata is létezik a növénynek. Lótusz-effektusnak nevezik azt a jelenséget, hogy ha a levelére víz kerül, cseppekké áll össze és lepereg róla.

Szegedi Füvészkert Google térképen 

AUGUSZTUS

Szarvasi Arborétum - A barátcserje és a végzetfa virága

A nyár utolsó hónapjában két különleges növény is virágzik a Szarvasi Arborétumban. A kései végzetfa fehér virágai erőteljes jázminillatot árasztanak maguk körül. Maga a növény kistermetű fa vagy inkább nagy bokor. Szomszédságában az igazán különleges, a Földközi-tenger vidékén őshonos barátcserje borul virágba. Nevét azért kapta, mert egykor a kolostorokban élő, nőtlenségi fogadalmat tévő szerzetesek e növény kivonatát fogyasztották szüzességi fogadalmuk megtartásához. Azt tartották róla, hogy csökkenti a nemi vágyat, a görög nők is ezért adtak barátcserjét férjüknek, ha már nem akartak több gyereket vállalni.

A növény igen látványos: 1-3 méter magasra növő , terebélyes, lombhullató cserje. Levele jellegzetes aromás illattal bír, hajoljunk hozzá közelebb, hogy érezzük! Augusztustól októberig virágzik, amikor sok már cserje már nem. Az arborétumban négy idősebb példány található a kilátó alatti gyepen, amelyek gyönyörű lila gömbökként díszítik az augusztusi kertet. Magasságuk mára meghaladta a 2 métert. 

Az arborétumi példányok magja jól csírázik. A magról nevelt kis növényeknek nagy a keletje az arborétum árudájában, amikor az idős példányok virítanak. Akinek nincs akkora hely a kertjében, hogy egy 2-3 méteres "gombóc" elférjen, az tavasszal nyírja vissza a még ki nem hajtott vesszőket, így jövőre saját barátcserjében gyönyörködhet.

Szarvasi Arborétum Google térképen

Az Ingókövek

Kocka-kő

A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik.

A kemény, tömött, vízzáró kőzetet repedések szelik keresztül-kasul. A repedések a gránit tömegét, nagy négyszögletes hasábokra tagolják és ezeken a felszíneken folyik a kőzet aprózódása, mállása. A felszín mállása folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képződmények az úgynevezett “ingókövek” jöttek létre. Egyes tömbök élükkel támaszkodnak csupán a sziklára, amelyen kimozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének. Ezen alakzatok legszebb példányait megőrzi a természetvédelmi terület.

Ingókövet nemcsak gránitból találhatunk a területen, a Meleg-hegy gerincén álló Likas-kő anyaga kvarcit.

Likas-kő

A Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. 

Pandúr-kő

A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, itt vezet az országos kéktúra útvonala, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.

Pogány-kő

Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.

A geológiai értékek mellett az itt található vegetáció is védelemre érdemes, hiszen az alapkőzet jellegéből adódóan szintén egyedülálló az országban.

Arborétum-túra Magyarországon - TAVASZ

MÁRCIUS

Alcsútdobozi Arborétum - Hóvirágok, krókuszok, tulipánok

Az Alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. A főbejáratot máshol keressük, áthelyezték, biztonságos parkolóval alakították ki. A virágmezőn át húzódó kerti utat faaprítékkal takarták le, így az továbbra is természetes hatást kelt, de a sétálóknak a tavaszi olvadás idején sem kell sárban járniuk. S hogy milyen virágokat csodálhatunk meg, ha erre járunk? Megannyi gyönyörű hóvirágot: a levanteit, a pompás hóvirágot, a krími vagy redőslevelű hóvirágot és a kikeletit. Gondolták volna, hogy ennyiféle nyílik hazánkban? Aki a tavasz első hónapjában valóban felkeresi Alcsútot, mintegy 6000 négyzetméteren összesen 360 ezer virághagymát: krókuszokat, tulipánokat, nárciszokat nézhet meg a park különböző pontjain. Így a hóvirágünnep folytatásaként idéntől az alcsúti, tavaszi virágpompában gyönyörködhetnek a látogatók.

Alcsúti Arborétum Google térképen

ÁPRILIS

Babócsa, Basa-kert - Csillagos nárciszok

Áprilisban utazzunk Babócsára! A Csokonyavisonta és Barcs irányából érkezőknek szinte eltéveszthetetlen a Basa-kert. A falu határán kívül található bejáratát faragott tábla jelzi. A mintegy 13 hektáros terület fő nevezetessége a csillagos nárcisz. A látvány lenyűgöző: a virág fehér szőnyegként borítja a mezőt tavasz derekán. Egész Európában nincs ekkora kiterjedésű, összefüggő nárciszmező! Épp ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította. Azt beszélik, a török hódoltság idején a helyi basa ültette be nárcisszal a területet, hogy háremhölgyeinek a hosszú tél után legyen miben gyönyörködniük. A virágon nem fog az idő, minden tavasszal kibontja szirmait. A babócsaiak úgy gondolják, ezt a látványt szívesen megosztanák másokkal is, ezért évente megrendezik a Nárcisz-napot, amelyen több ezren - köztük szép számmal külföldiek is részt vesznek.

Babócsai Basa-kert Google térképen

MÁJUS

Jeli Arborétum - Rhododendron, azaz a havasszépe

A Vas megyei Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásakor azt is figyelembe vette, hogy a talaj jó minőségű legyen, a klíma pedig szubalpin és mediterrán egyszerre. A második világháború után az arborétumot sokáig nem gondozták, a telepített növényeket már-már a kipusztulás fenyegette. Végül 1953-ban felismerve különlegességét, védett hellyé nyilvánították. A legtöbb látogatót ma is a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. A virág tudományos nevét egy svéd botanikus a görög rodón (rózsa) és dendron (fa) szavakból képezte. Mivel azonban a rododendron nem rózsa és nem is fa, ő maga is elégedetlen volt vele, át is keresztelte azáleának, de ezt a nevet ma már főleg a kertészeti, cserépben nevelt szubtrópusi fajtákra használják. Magyarul többféleképpen is megnevezhetjük: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi azért a legtalálóbb, mert utal arra, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban fenyvesek fölött él. Pompás illatú virágainak szín- és formagazdagsága szinte hihetetlen. A virág a kék kivételével bármilyen színű lehet, de a legjellemzőbb a bíbor, a húsvörös, a napsárga és a fehér.

Kámi Jeli Arborétum Google térképen 

Egy kristálygyermek üzenete

Miért van szükségük az embereknek a természet gyógyító erejére?

A természet révén valósíthatjuk meg a legtökéletesebb harmóniát. A természetben Isten szeretete és tökéletes rendje nyilvánul meg. A természettel bensőséges társalgásba mélyedve talán eltart egy darabig, amíg megérezzük jelenlétének teljességét, de higgyetek nekem, teljes egészében jelen van. A természet szépsége csodaszerű. Isten tökéletesen elrendezett mennyei jelenlétét hordozza. 

Oly figyelemreméltó, ahogy Isten nekünk adta ezt az ajándékot. Rendelkezésünkre áll, hogy meggyógyítson és csodálhassuk. A legnagyobb szeretettel és az áldottság érzésével kell viszonyulnunk hozzá. Majd amikor a természet érzi szeretetünket, továbbra is megkapjuk tőle a fenntartható élet nagy adományát. A gyógyulás belülről indul; vonatkoztatási pontunknak ezért a mennyei természetből és Istenből áradó erőnek kell lennie, amelyek számomra szinte azonosak. 

A gyógyulás a természetből és a meditációból fakad. A meditáció jelenti a megoldást. A legnagyszerűbb tudás érhető el általa, az egyetemes értelem, amelynek könyvtárából mindannyian kölcsönözhetünk. Ez az értelem mindent megad, amit keresünk. Itt találhatsz rá. Ezért amikor legközelebb a tévé elé ülnél, hogy kikapcsolódj, inkább meditálj, hogy ráhangolódj korlátlan erődre és gyógyító képességeidre. Köszönöm mindnyájatoknak, hogy a vendégeim voltatok!

Szeretettel:

Nicolas M. Tschense 

(Részlet Meg Blackburn Losey: A ma gyermekei c. könyvéből, Édesvíz kiadó 2008)

A tőzike

Apró fehér kis bókoló virágaival a tavasz legszebb hírnökei közé tartozik a tőzike, amely akár csak a hóvirág önszaporító, így évről évre egyre több fehér virág tűnik fel ha kertünkben ültetünk.
Hazánkban vadon is megtalálható, árnyas erdőkben honos a tavaszi tőzike. Akár csak a hóvirág a tőzike is védett növény, így szedését komoly pénzbírásággal sújtják. Március elejétől egészen április végéig nyílnak az apró fehér illatos virágok, amelyek tömegesen gyönyörű látványt nyújtanak.

A tőzikét  (leucojum vernum) sokan hóvirágnak, vagy épp gyöngyvirágnak nézik, mert mindkettőre nagyon hasonlít ez a kedves hagymás növény.
Három fajtát különböztetünk meg a tavaszi tőzike, a nyári tőzike, amely májustól júniusig nyílik, magassága 40 cm, és az őszi tőzike, amely szeptembertől nyílik és mindössze 10-20 cm magas.

Magyarországon az alábbi helyeken vannak tőzike-lelőhelyek:

• Körmend-Horvátnádalja (Vas megye)
• Lenti parkerő (Zala megye)
• Sopron 
• Csáfordjánosfa  (Győr-Moson-Sopron megye)
• Bakonybél közelében (Hubertlaki-tó és a Vörös János-séd környéke, Veszprém megye)

Aki tudja, látogassa meg valamelyiket, csodás látvány!

Szedni belőle azonban szigorúan tilos, hiszen ez a virág védett, eszmei értéke 2000 forint. Ha valaki 50 szálat kitép, az már bűncselekménynek számít.

Neked mekkora az ökológiai lábnyomod?

A fogalmaink kissé nehézkesek: „fenntarthatóság”, „kibocsátáscsökkentés”, „klímabarát háztartás”. Ám ha megtelnek tartalommal, rá kell jönnünk: új értékek jelennek meg az életünkben, és több pénz marad a családi kasszában. De az igazi tét az, hogy képesek leszünk-e jó életminőségben megmaradni ezen a bolygón.

Mi is az az ökológiai lábnyom?
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
Az ökológiai lábnyom az a terület, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges élelmet, energiát és egyéb javakat. Itt te is kiszámolhatod a sajátod.

Az ökológiai lábnyom nagysága és változása
1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom még csak 0.88 volt, ez napjainkra már elérte a 2.2 hektárt. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. A Földön minden emberre csak 1.8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

A tíz legnagyobb ökológiailag lábnyommal rendelkező ország 2004-es adatok szerint:
    Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha
    Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha
    Kanada: 8,56 ha
    Norvégia: 8,17 ha
    Új-Zéland: 8,13 ha
    Kuvait: 8,01 ha
    Svédország: 7,95 ha
    Ausztrália: 7,09 ha
    Finnország: 7,00 ha
    Franciaország: 5,74 ha

Az energiaköltségek megoszlása a háztartásokban:
    75% FŰTÉS és hűtés
    11% melegvíz-előállítás
    7% főzés
    7% áramfogyasztás

A családi házakból szökik ki a legtöbb energia
Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön. A családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt.
A magyar háztartások legnagyobb része, 66 százalék családi házakban él. Lakóépületeink zömmel régiek; 1980 előtt épült  61 százalék, és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek meglehetősen elavultak: 37 százalék a konvektorral vagy kályhával fűtő háztartások aránya. Az eddigi állami támogatáspolitika döntően a panelépületekre koncentrált, pedig kutatók szerint a családi házaknál nagyobb megtakarítás érhető el.

 

Mit tehetek a kisebb CO2-kibocsátásért?
• 5 db hagyományos izzó energiatakarékosra cserélése: 
kb. –250 kg CO2 / év
• A stand-by üzemmód rengeteget fogyaszt. Ha 4 berendezést áramtalanítok:
kb. –35 kg CO2 / év
• Heti 1 húsmentes nap:
kb. –320 kg CO2 / év
• Ökocímkés LCD tévé: 
kb. – 30 kg CO2 / év
• Szelektív hulladékgyűjtés otthon:
kb. –500–1000 kg CO2 / év
• Víztakarékos csapok és zuhanyrózsák:
kb. –230 kg  CO2 / év
• Lézernyomtató helyett tintasugaras nyomtató:
– 95% energiafelhasználás
• Ha kerékpárral vagy gyalog indulok el rövid utakra:
kb. – 240 kg CO2 / év
• Takarékos vezetési stílus:
– 330 kg CO2 / év

(forrás: http://www.nlcafe.hu,http://hu.wikipedia.org)

Fatu Hiva - Francia Polinézia gyöngyszeme

Hanavave a legnagyobb kikötő

Francia Polinézia a Csendes óceán dél-keleti részén helyezkedik el. Ezen belül található a a Marquesas-szigetcsoport, amely még ma is Franciaországhoz tartozik. Ennek legdélibb szigete Fatu Hiva.

Marquesas szigetein a világ legváltozatosabb táját láthatjuk. Szinte áthatolhatatlan dzsungelek, festői völgyek és alig megközelíthető vízesések jellemzik a szigetcsoportot. A 2007 augusztusában történt népszámlálás alapján a Marquesas szigetek lakossága 8632 fő, Fatu Hiváé 587 fő.

Még most is jóformán érintetlen a szigetek néhánya a felfedezések kora óta. Az őslakók arrafelé nyelvük kiöltésével és (ezzel egy időben) fejük rázásával üdvözlik és búcsúztatják ismerőseiket. Francia Polinézia különleges, tradicionális konyhaművészete a francia gasztronómiának olasz és kínai hatásokkal kevert egyvelege. Az ételeket máig a hagyományos földbe vájt gödörben sütik, ami az egész csendes-óceáni térségben szokványos: egy lyukat ásnak a földbe, köveket helyeznek bele, amelyeket átforrósít a tűz. Az ételt banánfa levelébe csomagolják, ezt rakják felülre, majd a gödröt újra betemetik földdel, a sütés több órát vesz igénybe. Ezt a "tűzhelyet" ahimaa-nak, magát a sütés folyamatát pedig tamaaraa-nak hívják.

Hogy miért különleges ez a hely? Hát először is, ez az a sziget, ahol Thor Heyerdahl norvég utazó feleségével egy egész évet eltöltött 1936-ban. Akkoriban nemigen járt erre még kereskedelmi hajó sem, a lakók alig láttak fehér embert. A szigeten egy szörnyű betegség az elefantiázis szedte áldozatait, ám ők ennek ellenére ragaszkodtak hozzá, hogy ez legyen az a hely, ahol ők visszatérnek a természethez. Teljes önellátásra rendezkedtek be. A bennszülöttek között akkor még találkoztak egy igen idős emberrel aki korábban evett emberhúst. Igen, ez a sziget is a kannibálok földje volt. Ma már a legértékesebb számukra a turista, aki nem csak békével, de élményekben gazdagon távozhat a szigetről. 

Másodszor a sziget egyszerre vadregényes és misztikus. A fő falu egy kanyonban terül el, amit körös-körül érdekes sziklaképződmények öveznek, amelyeken kecskék legelésznek. A sziget vulkanikus eredetű és nagyon fiatal. A hegyeket több helyen pálmafák tarkítják. A kanyonban minden reggel lassan szállnak fel a felhők, hogy a nap sugara bevilágíthassa a sziklák falait.
Az itt élők főleg kopra (kókusz) és egyéb gyümölcsök termesztésével foglalkoznak, ez a fő bevételi forrásuk.

Fatu Hiván nagyon sok tündér dolgozik azon, hogy tiszta maradjon a levegő, a föld és a víz. Az idelátogatók megtisztulhatnak az őserdei vízesésnél, de az egész sziget a tisztaságról szól. Még nem rontotta meg a civilizáció, és mivel annyira távol esik mindentől, remélhetőleg nem is fogja, és ez maradhat Földünk egyik üde édenkertje.

A Kilimandzsáró

A Kilimandzsáró a maga 5895 méteres magasságával Afrika legmagasabb csúcsa,  a világ legmagasabb egyedülálló hegye és legnagyobb kialudt tűzhányója. Hossza eléri a 100 km-t, szélessége a 75 km-t, maga a vulkáni kráter 2,5 km hosszú és 300 m mély. Tanzánia és Kenya határán fekszik, Kelet-Afrika végtelen szavannáiból emelkedik ki. Szinte valószerűtlen hótakaró borítja a tetejét, hiszen az Egyenlítő közelében vagyunk, azonban a jég valóságos, gleccserek találhatóak a hegycsúcs közelében. A Kilimandzsáró  kb 2 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkanikus hegy, most azonban már kialudt, kráterében tó alakult ki. Környezetét nemzeti parkká, 1987-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították.

Esőerdő a Kilimandzsárón

Különleges növényvilágával is egyedinek számít, nem egy növényfaj csak itt található meg. A környező forró szavanna egységes vegetációval rendelkezik, addig a Kilimandzsáró rendkívül változatos. A hegy lábánál trópusi esőerdő fogadja az utazót, majd feljebb haladva változik a növényzet is,  bozótosok, magashegyi sivatag, alpesi mocsár, majd végül már sarkvidéki viszonyok vannak.

Fagytűrő óriás szeneciók 2000 m felett

Magyar vonatkozása is van a hegynek, Teleki Sámuel volt az első felfedező, aki elérte a hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát 1887-ben.

Felhők felett

Ernest Hemingway-t is megihlette a hegy, erről a Kilimandzsáró hava című novellája tanúskodik, melyből film is készült. Ennek is köszönhető, hogy annyira ismert ez a természeti csoda.

A könyvben is említi az író azt a  furcsa jelenséget, hogy némely szavannai állat felmászik a hegyre meghalni. A tudósok nem tudják miért teszik, de találtak itt már elefánt, leopárd és antilop csontokat is. 

A Kilimandzsáró hava

Íme a Kilimandzsáró üzenete csak Nektek:

Nincs tökéles hegy, csakúgy ahogy nincs tökéletes ember sem. A hegy ölni is képes, viszont arra is, hogy felemeljen magához, segít, hogy túllépj a határaidon. Hogy megtapasztald, hogy nincs lehetetlen! Mint ahogy az a növény (szeneció) is rájött, hogyan tud élve maradni a hideg sivatagban, te is rájöhetsz a hegy segítségével, hogyan tudsz továbblépni az életedben. És ehhez nem is kell odamenned. Meditációban megkérheted a Kilimandzsárót: képzeld magad elé, feküdj el rajta, és hallgasd az üzenetét. Mélységes megnyugvást lesz a jutalmad.

Az Uhuru-csúcs

A szelektív hulladékgyűjtésről

Azt gondolom erről a témáról nem lehet túl sokat beszélni.

Mindannyian tudjuk, hogy a szemét mekkora probléma Földünkön. Sajnos sokaknál a hozzáállás az, hogy ők, mint kisemberek semmit sem tehetnek. Hogy a Föld problémáit nem tudják egymaguk megoldani... hogy a szemét külön gyűjtése nem számít, mert a szomszédok nem teszik, és így nincs is értelme. Még egy másik kifogás, amit hallottam, hogy látták, hogy ugyanazzal a kukásautóval viszik el az összes szelektív cuccot, tehát ugyanoda megy. És még sorolhatnám a kifogásokat...

Én másként gondolom. Szerintem a maga módján mindenki tud tenni valamit. Akár egészen kis dolgokat, ami nem megerőltető, és belefér a mindennapi életünkbe. Ilyen például az, hogy szétválogatjuk a szemetünket. Ez tényleg egy apró de nagyszerű dolog! Nem is kell sok minden hozzá, íme néhány ötlet:

• amit külön gyűjthetsz: üveg, papír, műanyag, fém és használt olaj. Családi házban élők kerti komposztálót  is készíthetnek a bio hulladéknak.
• műanyagokhoz kerülhet pl:
• PET palack, műanyag csomagolóanyagok, flakonok (kiöblítve), tejes, gyümölcsleves doboz  és joghurtos/tejfölös doboz (szintén kiöblítve). Fontos, hogy bármi kerül ide, étel és vegyianyag mentes legyen (nyilván nem kell kisikálni a flakonokat, de ki kell öblíteni)
• üvegekhez:
• nem visszaváltható üvegek. Néhány helyen külön gyűjtik a fehér és a színes üveget.
• fém hulladék:
• sörös-üdítős alumínium doboz, alufólia (ételmaradék nélkül), fémkupakok, mécsesgyertya tégelye, konzervdoboz (kimosva). Itt is fontos, hogy ételmaradék ne legyen a hulladékban.
• papír:
• újságok (mennyi szórólapot dobnak be naponta!), WC papír guriga (LOL), rengeteg élelmiszernek és kozmetikai terméknek van papír külső csomagolása, nyomjuk össze és mehet a papír hulladék közé! Ilyenek pl: teás dobozok, mirelit pizza. Nem lehet zsíros a papír.
• ne dobjuk ide a használt papír zsebkendőt!
• a használt olajat soha ne öntsd a lefolyóba, el sem tudod képzelni, hogy mekkora károkat okoz a vízben, mert ugye tudjuk, hogy a szennyvíz előbb-utóbb visszakerül a természetes vizekbe? Gyűjtsd egy üres flakonban és ha tele van, add le a hulladékudvarban.

De széééép... lenne.... Ez a paradicsom?!

Mennyivel jobb lenne, ha csak ilyesmi heverne a tengerparton :)

Helyet is könnyen találhatunk, nyilván nem kell tonnányi szelektíven gyűjtött hulladékot tárolni, manapság már lépten-nyomon vannak hulladékszigetek. Még panellakásban sem lehet gond, ott van például az a kis hely, ahol a csövek futnak, vagy a mosogató alatti szekrény.

Nem árt tudnunk, hogy 1 karton ásványvíz palackja és fóliacsomagolása, valamint például 1 karton sör doboza és csomagolása is 100%-ban újrahasznosítható, nem kell tehát lelkiismeret-furdalással fogyasztanunk ezeket a termékeket, ha utána a szelektív gyűjtőbe dobjuk! A szemétben viszont pocsékba megy, és még több erdőt fognak kivágni, még több bauxitot kibányászni...

Arról nem is szólva, hogy a használt ruhákat végképp vétek a szemétbe dobni, hiszen annyi rászoruló van. Ha nem tudjuk hova vigyük, nézzünk körül a környékünkön, biztosan vagy egy szeretetszolgálat vagy egyház, ahova le lehet adni és örülnek is neki.

Gondoljuk végig, hogy mit tehetünk mi magunk, tájékozódjunk a helyi újságokból, olvassunk utána az interneten, legyünk ötletesek! Biztos vagyok benne, hogy egyetlen kis lépés is jobb mint a nem lépés! Ne dugjuk a homokba a fejünket, fejezzük be a kifogások sorolását és lépjük meg a mi saját kis lépésünket még ma! Segíts te is, hogy a Föld ne fulladjon bele a szemétbe!

"Mondd csak, lennél olyan kedves és felszednéd azokat? Éreztem, hogy a pillantásom valami földre szórt dologra irányul. Gyorséttermi étel csomagolása volt. Egy pillanatra tétováztam, mert azt gondoltam, hogy rettenetesen ragad a rászáradt ketchuptól és a ragacsos üdítőtől. Aztán leküzdöttem a feszélyezettségemet, és elővettem a műanyag zacskókat az övtáskámból.(...)
Amint tovább sétáltam, úgy éreztem, kénytelen vagyok még több szemetet összeszedni út közben. "Sajnáljuk, de mi nem tudjuk megcsinálni" - hallottam a természetszellemeket. "Rátok, emberekre van szükségünk ahhoz, hogy segítsetek nekünk vigyázni a Földre azáltal, hogy újrahasznosítjátok ezeket a szemeteket". Azt mondták, hogy ne csak összeszedjem a szemetet út közben, de arról is gondoskodjak, hogy a papír, az alumínium és az üveg újrahasznosításra kerüljön!" (Doreen Virtue: Gyógyítás tündérekkel)

Tündérek

Akit érdekel pontosan mit melyik tárolóba lehet dobni, itt talál egy részletes listát:
http://www.hulladekabc.hu/mithova.php

És egy kis filmajánló annak, akit érdekel a téma, hogy milyen katasztrofális hatással van a ma embere (ill. a fogyasztói társadalom) a Földre:
A hülyeség kora (The Age of Stupid) angol dokumentumfilm, 2009
http://port.hu/a_hulyeseg_kora_the_age_of_stupid/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=104245&i_city_id=-1&i_county_id=-1
http://www.youtube.com/watch?v=F_S2bg506M0&feature=related

Élelmiszeripar Rt. (Food, Inc.) amerikai dokumentumfilm, 2008
http://www.port.hu/elelmiszeripar_rt._food,_inc./pls/fi/films.film_page?i_film_id=106827
http://www.youtube.com/watch?v=4MSPFFglSgE

Otthonunk (Home) francia dokumentumfilm, 2009
http://port.hu/otthonunk_home/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=102828&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2
http://www.youtube.com/watch?v=OOhfLoSmBEc