A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hegyek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hegyek. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 15., vasárnap

A Kilimandzsáró


A Kilimandzsáró a maga 5895 méteres magasságával Afrika legmagasabb csúcsa,  a világ legmagasabb egyedülálló hegye és legnagyobb kialudt tűzhányója. Hossza eléri a 100 km-t, szélessége a 75 km-t, maga a vulkáni kráter 2,5 km hosszú és 300 m mély. Tanzánia és Kenya határán fekszik, Kelet-Afrika végtelen szavannáiból emelkedik ki. Szinte valószerűtlen hótakaró borítja a tetejét, hiszen az Egyenlítő közelében vagyunk, azonban a jég valóságos, gleccserek találhatóak a hegycsúcs közelében. A Kilimandzsáró  kb 2 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkanikus hegy, most azonban már kialudt, kráterében tó alakult ki. Környezetét nemzeti parkká, 1987-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították.
Esőerdő a Kilimandzsárón
Különleges növényvilágával is egyedinek számít, nem egy növényfaj csak itt található meg. A környező forró szavanna egységes vegetációval rendelkezik, addig a Kilimandzsáró rendkívül változatos. A hegy lábánál trópusi esőerdő fogadja az utazót, majd feljebb haladva változik a növényzet is,  bozótosok, magashegyi sivatag, alpesi mocsár, majd végül már sarkvidéki viszonyok vannak.
Fagytűrő óriás szeneciók 2000 m felett
Magyar vonatkozása is van a hegynek, Teleki Sámuel volt az első felfedező, aki elérte a hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát 1887-ben.
Felhők felett
Ernest Hemingway-t is megihlette a hegy, erről a Kilimandzsáró hava című novellája tanúskodik, melyből film is készült. Ennek is köszönhető, hogy annyira ismert ez a természeti csoda.
A könyvben is említi az író azt a  furcsa jelenséget, hogy némely szavannai állat felmászik a hegyre meghalni. A tudósok nem tudják miért teszik, de találtak itt már elefánt, leopárd és antilop csontokat is. 
A Kilimandzsáró hava

Íme a Kilimandzsáró üzenete csak Nektek:
Nincs tökéles hegy, csakúgy ahogy nincs tökéletes ember sem. A hegy ölni is képes, viszont arra is, hogy felemeljen magához, segít, hogy túllépj a határaidon. Hogy megtapasztald, hogy nincs lehetetlen! Mint ahogy az a növény (szeneció) is rájött, hogyan tud élve maradni a hideg sivatagban, te is rájöhetsz a hegy segítségével, hogyan tudsz továbblépni az életedben. És ehhez nem is kell odamenned. Meditációban megkérheted a Kilimandzsárót: képzeld magad elé, feküdj el rajta, és hallgasd az üzenetét. Mélységes megnyugvást lesz a jutalmad.

Az Uhuru-csúcs

2011. december 2., péntek

Uluru - az ausztrál őslakók szent hegye


Az egykori fehér kutatók ugyan Ayers Rock-nak keresztelték el Ausztália legnagyobb monolitját, napjainkban azonban ismét az őslakók által adott eredeti nevén, Uluruként ismert. Uluru éppen Ausztrália közepén fekszik, mint valami hatalmas szív. Kiemelkedő kultikus jelentőségével az őslakók kultúrájának is a középpontjában áll. Késő délután a lenyugvó nap fényében újabb és újabb színeket ragyogtat fel az Uluru, a vérvöröstől a fénylő narancssárgán át a legmélyebb bíborig. Bár ezen a félsivatagos területen elég ritka az eső, nedves időben az Uluru színe ezüstszürke, amelyen a fekete csíkokat a víz folyása nyomát kialakuló algacsíkok alkotják.

Az Uluru Ausztrália egyik legismertebb nemzeti jelképe, a Világörökség része. A homokkő sziklatömb 348 m magasan emelkedik a tengerszint fölé és legnagyobb része a talajszint alatt van, kerülete 9.4 km. Ha alaposabban megfigyeljük a sziklát, megcsodálhatjuk felszínének formagazdagságát, az eső és a szél munkájának évezredes nyomait.
A látogatót először az döbbenti meg a már 100 km-ről látható sziklában, hogy milyen váratlan hirtelenséggel emelkedik ki a síkságból, azután pedig hatalmas tömege képeszti el.
Napkelte az Uluru-nál

Manapság túrákat szerveznek, fel lehet mászni a hegyre. Azonban az aboriginek (Ausztrália őslakói) mélységesen elítélik ezt, hiszen ez az ő szent hegyük, hogy is lehet mászkálni egy szent hegyen? Ennek ellenére nem tilos felmenni, persze szervezett túra keretében, és jó állóképesség is szükséges. Ennek ellenére az őslakók arra kérik a turistákat, hogy tartsák tiszteletben hitüket, és ne menjen fel a rá.
Van néhány olyan hely a hegy körül, amit az aboriginek  szertartásokra használnak, ezeknél tilos fényképezni a túristák számára. Ezek a területek a nemekkel kapcsolatos szertartások, bevatások helyszínei, ahová az ellenkező nemű törzsbeliek sem léphetnek be.
Az Uluru segíthet a 2. (szakrális) csakrához kapcsolódó problémákban (pl.: nemiség megélése, párkapcsolati problémák, alkotókészség, odaadás, fizikai vágyak, függőségek). Meditációban utazz el ide, feküdj rá a hegyre (meditációban szabad :)) vagy ülj le a tövében, és kérd a hegy szellemét, hogy tisztítsa meg szakrális csakrádat és segítsen, hogy újra megfelelően működjön. Segítségével újra gyorsabban fog forogni csakrád, megtisztul és egészségesen működik tovább.

2011. október 21., péntek

Pilis - a szakrális hely

Kilátás az egyik hegy tetejéről
Talán azt gondolod, hogy a Pilisről már mindent hallottál. Sokszor, sok helyen sok mindent elmondtak már róla. De vajon tényleg mindent lehet tudni erről a helyről? Mikor lehet azt mondani, hogy igazán megismertünk valamit? Voltál már ott? És ha igen, érezted mennyire különleges helyen jársz?
A Pilisről, mint más hegyről is sokféleképpen lehet beszélni. Elmondhatjuk, hogy milyen kőzetekből áll, hány millió éve alakult ki, vagy más szemszögből: milyen fontos szerepet töltött be Árpád-házi királyaink életében, megint más szemszögből, hogy itt van a Föld szívcsakrája. Igazán viszont akkor ismerhetsz meg egy helyet ha odamész és eltöltesz ott némi időt, magadba szívod energiáját, lépted nyomát otthagyod, sőt lelked egy darabkája is ottmarad, és nem múló örömmel gondolsz vissza az ott töltött időre. Vagy ha igazán megragadott, szüntelen sóvárgással visszavágysz...

A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz. Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt. Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. Atilla, hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül - néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom. A buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kísérve magába szívja a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt, vagy akár magát a hely szellemét szívja be.
Egyesek szerint ennyi Szent-György vonal a világon nincs sehol, mint amennyi a Pilisben.

Rám-szakadék, Prédikálószék, Dobogó-kő. A Visegrádi-hegységben, ősi óriástűzhányók területén járunk. Hegyre föl, völgybe le. A Duna talán Dömösnél szűkül össze leginkább, a túlparton a Szent-Mihály hegy meredek fala néz velünk szembe, oldalában az egykor itt élő bazilita szerzetesek remetebarlangjával.
A Dunakanyar és a Szent-Mihály hegy
Egyébként számtalan mikrovilágból áll a hegy. Északi tájak hangulata árad a Rám-szakadékból, meg a Pilisszentkereszt határában húzódó, romantikus Szurdokból. Magashegyi hangulatot, egyúttal mediterrán érzéseket árasztanak az Oszoly-sziklák. Borzongató a föld gyomrába függőlegesen alákúszó Ördöglyuk-barlang.
Aki a Pilisben elbarangol, kicsit mintha a múltba tévedne. És ebben segítik a hegyek-völgyek hangulatos elnevezései is: Malom-völgy, Farkaslyuk, Zsivány-szikla, Vörösdagonya, Aranylyuk, Ördög-küllője, Prédikálószék, Szarvasfogó és Bölényesrét.
A Rám-szakadék mély, nagyjából észak-déli irányban futó árok. Ez alighanem a Visegrádi-hegység, és a tágabb értelemben vett Pilis legvadregényesebb pontja. A magas sziklafalakkal határolt, szűk és mély, több helyen kisebb-nagyobb vízesésekkel tagolt árok híresen nehezen járható. Ezért a túristák kedvéért több helyen láncok, korlátok és létrák segítik az előrejutást. A tavaszi hóolvadáskor és nagyobb esőzések idején a Rám-szakadékban futó patak vízhozama jelentősen megnő: a kirándulást ilyenkor biztos nem ússzuk meg szárazon.
 Saját képeim a Rám-szakadékról
A Rám-szakadék elnevezés egyik lehetséges magyarázata, hogy az itt található hegy és maga a szakadék a réz ré­gies elnevezéséről, a rámról kapta a nevét, itt ugyanis több helyen található réz tartalmú érc a földben.
A Pilis-tető meredeken leszakadó keleti oldalának közepe táján, mintegy 250m-re a völgytalp felett, két egymás felett emelkedő, messzire ellátszó, diadalívszerű sziklakapu, a Vaskapu található. A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15m, magassága 8m. Aljában kis oldalüreg található. A két sziklakapu egy elpusztult talán hévizes eredetű barlang maradványa lehet.
Vaskapu-szikla
...s ha felértél a hegyre és a távolba tekintesz, úgy érzed soha olyan gyönyörűt nem láttál még mint ott fent, és tudod, hogy szíved egy darabja örökre ott marad a Rám-hegyen....