A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környezet- és természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Környezet- és természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 7., kedd

Neked mekkora az ökológiai lábnyomod?


A fogalmaink kissé nehézkesek: „fenntarthatóság”, „kibocsátáscsökkentés”, „klímabarát háztartás”. Ám ha megtelnek tartalommal, rá kell jönnünk: új értékek jelennek meg az életünkben, és több pénz marad a családi kasszában. De az igazi tét az, hogy képesek leszünk-e jó életminőségben megmaradni ezen a bolygón.

Mi is az az ökológiai lábnyom?
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
Az ökológiai lábnyom az a terület, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges élelmet, energiát és egyéb javakat. Itt te is kiszámolhatod a sajátod.
Az ökológiai lábnyom nagysága és változása
1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom még csak 0.88 volt, ez napjainkra már elérte a 2.2 hektárt. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. A Földön minden emberre csak 1.8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

A tíz legnagyobb ökológiailag lábnyommal rendelkező ország 2004-es adatok szerint:
    Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha
    Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha
    Kanada: 8,56 ha
    Norvégia: 8,17 ha
    Új-Zéland: 8,13 ha
    Kuvait: 8,01 ha
    Svédország: 7,95 ha
    Ausztrália: 7,09 ha
    Finnország: 7,00 ha
    Franciaország: 5,74 ha

Az energiaköltségek megoszlása a háztartásokban:
    75% FŰTÉS és hűtés
    11% melegvíz-előállítás
    7% főzés
    7% áramfogyasztás

A családi házakból szökik ki a legtöbb energia
Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön. A családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt.
A magyar háztartások legnagyobb része, 66 százalék családi házakban él. Lakóépületeink zömmel régiek; 1980 előtt épült  61 százalék, és csak mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek meglehetősen elavultak: 37 százalék a konvektorral vagy kályhával fűtő háztartások aránya. Az eddigi állami támogatáspolitika döntően a panelépületekre koncentrált, pedig kutatók szerint a családi házaknál nagyobb megtakarítás érhető el.
 

Mit tehetek a kisebb CO2-kibocsátásért?
• 5 db hagyományos izzó energiatakarékosra cserélése: 
kb. –250 kg CO2 / év
• A stand-by üzemmód rengeteget fogyaszt. Ha 4 berendezést áramtalanítok:
kb. –35 kg CO2 / év
• Heti 1 húsmentes nap:
kb. –320 kg CO2 / év
• Ökocímkés LCD tévé: 
kb. – 30 kg CO2 / év
• Szelektív hulladékgyűjtés otthon:
kb. –500–1000 kg CO2 / év
• Víztakarékos csapok és zuhanyrózsák:
kb. –230 kg  CO2 / év
• Lézernyomtató helyett tintasugaras nyomtató:
– 95% energiafelhasználás
• Ha kerékpárral vagy gyalog indulok el rövid utakra:
kb. – 240 kg CO2 / év
• Takarékos vezetési stílus:
– 330 kg CO2 / év

(forrás: http://www.nlcafe.hu,http://hu.wikipedia.org)

2012. január 5., csütörtök

A szelektív hulladékgyűjtésről


Azt gondolom erről a témáról nem lehet túl sokat beszélni.
Mindannyian tudjuk, hogy a szemét mekkora probléma Földünkön. Sajnos sokaknál a hozzáállás az, hogy ők, mint kisemberek semmit sem tehetnek. Hogy a Föld problémáit nem tudják egymaguk megoldani... hogy a szemét külön gyűjtése nem számít, mert a szomszédok nem teszik, és így nincs is értelme. Még egy másik kifogás, amit hallottam, hogy látták, hogy ugyanazzal a kukásautóval viszik el az összes szelektív cuccot, tehát ugyanoda megy. És még sorolhatnám a kifogásokat...
Én másként gondolom. Szerintem a maga módján mindenki tud tenni valamit. Akár egészen kis dolgokat, ami nem megerőltető, és belefér a mindennapi életünkbe. Ilyen például az, hogy szétválogatjuk a szemetünket. Ez tényleg egy apró de nagyszerű dolog! Nem is kell sok minden hozzá, íme néhány ötlet:
  • amit külön gyűjthetsz: üveg, papír, műanyag, fém és használt olaj. Családi házban élők kerti komposztálót  is készíthetnek a bio hulladéknak.
  • műanyagokhoz kerülhet pl:
    • PET palack, műanyag csomagolóanyagok, flakonok (kiöblítve), tejes, gyümölcsleves doboz  és joghurtos/tejfölös doboz (szintén kiöblítve). Fontos, hogy bármi kerül ide, étel és vegyianyag mentes legyen (nyilván nem kell kisikálni a flakonokat, de ki kell öblíteni)
  • üvegekhez:
    • nem visszaváltható üvegek. Néhány helyen külön gyűjtik a fehér és a színes üveget.
  • fém hulladék:
    • sörös-üdítős alumínium doboz, alufólia (ételmaradék nélkül), fémkupakok, mécsesgyertya tégelye, konzervdoboz (kimosva). Itt is fontos, hogy ételmaradék ne legyen a hulladékban.
  • papír:
    • újságok (mennyi szórólapot dobnak be naponta!), WC papír guriga (LOL), rengeteg élelmiszernek és kozmetikai terméknek van papír külső csomagolása, nyomjuk össze és mehet a papír hulladék közé! Ilyenek pl: teás dobozok, mirelit pizza. Nem lehet zsíros a papír.
    • ne dobjuk ide a használt papír zsebkendőt!
  • a használt olajat soha ne öntsd a lefolyóba, el sem tudod képzelni, hogy mekkora károkat okoz a vízben, mert ugye tudjuk, hogy a szennyvíz előbb-utóbb visszakerül a természetes vizekbe? Gyűjtsd egy üres flakonban és ha tele van, add le a hulladékudvarban.
De széééép... lenne.... Ez a paradicsom?!
Mennyivel jobb lenne, ha csak ilyesmi heverne a tengerparton :)
Helyet is könnyen találhatunk, nyilván nem kell tonnányi szelektíven gyűjtött hulladékot tárolni, manapság már lépten-nyomon vannak hulladékszigetek. Még panellakásban sem lehet gond, ott van például az a kis hely, ahol a csövek futnak, vagy a mosogató alatti szekrény.
Nem árt tudnunk, hogy 1 karton ásványvíz palackja és fóliacsomagolása, valamint például 1 karton sör doboza és csomagolása is 100%-ban újrahasznosítható, nem kell tehát lelkiismeret-furdalással fogyasztanunk ezeket a termékeket, ha utána a szelektív gyűjtőbe dobjuk! A szemétben viszont pocsékba megy, és még több erdőt fognak kivágni, még több bauxitot kibányászni...

Arról nem is szólva, hogy a használt ruhákat végképp vétek a szemétbe dobni, hiszen annyi rászoruló van. Ha nem tudjuk hova vigyük, nézzünk körül a környékünkön, biztosan vagy egy szeretetszolgálat vagy egyház, ahova le lehet adni és örülnek is neki.
Gondoljuk végig, hogy mit tehetünk mi magunk, tájékozódjunk a helyi újságokból, olvassunk utána az interneten, legyünk ötletesek! Biztos vagyok benne, hogy egyetlen kis lépés is jobb mint a nem lépés! Ne dugjuk a homokba a fejünket, fejezzük be a kifogások sorolását és lépjük meg a mi saját kis lépésünket még ma! Segíts te is, hogy a Föld ne fulladjon bele a szemétbe!
"Mondd csak, lennél olyan kedves és felszednéd azokat? Éreztem, hogy a pillantásom valami földre szórt dologra irányul. Gyorséttermi étel csomagolása volt. Egy pillanatra tétováztam, mert azt gondoltam, hogy rettenetesen ragad a rászáradt ketchuptól és a ragacsos üdítőtől. Aztán leküzdöttem a feszélyezettségemet, és elővettem a műanyag zacskókat az övtáskámból.(...)
Amint tovább sétáltam, úgy éreztem, kénytelen vagyok még több szemetet összeszedni út közben. "Sajnáljuk, de mi nem tudjuk megcsinálni" - hallottam a természetszellemeket. "Rátok, emberekre van szükségünk ahhoz, hogy segítsetek nekünk vigyázni a Földre azáltal, hogy újrahasznosítjátok ezeket a szemeteket". Azt mondták, hogy ne csak összeszedjem a szemetet út közben, de arról is gondoskodjak, hogy a papír, az alumínium és az üveg újrahasznosításra kerüljön!" (Doreen Virtue: Gyógyítás tündérekkel)
Tündérek
Akit érdekel pontosan mit melyik tárolóba lehet dobni, itt talál egy részletes listát:
http://www.hulladekabc.hu/mithova.php

És egy kis filmajánló annak, akit érdekel a téma, hogy milyen katasztrofális hatással van a ma embere (ill. a fogyasztói társadalom) a Földre:
A hülyeség kora (The Age of Stupid) angol dokumentumfilm, 2009
http://port.hu/a_hulyeseg_kora_the_age_of_stupid/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=104245&i_city_id=-1&i_county_id=-1
http://www.youtube.com/watch?v=F_S2bg506M0&feature=related

Élelmiszeripar Rt. (Food, Inc.) amerikai dokumentumfilm, 2008
http://www.port.hu/elelmiszeripar_rt._food,_inc./pls/fi/films.film_page?i_film_id=106827
http://www.youtube.com/watch?v=4MSPFFglSgE

Otthonunk (Home) francia dokumentumfilm, 2009
http://port.hu/otthonunk_home/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=102828&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2
http://www.youtube.com/watch?v=OOhfLoSmBEc